Ebben a cikkben összehasonlítjuk az egyes spórolási lehetőségeket.
Az előző két cikkemben már boncolgattam a témát, hogy milyen lehetőségeink vannak a gyerekspórolásokra. Az első cikk megtalálható itt, a második pedig itt. Ebben a harmadik cikkben pedig szeretném az előző cikkeket összefoglalni és további gyakorlati tanácsokat adni a helyes választáshoz. Az eddigi 20 euró havi spórolás helyett 50 euróval számolok, hogy azok is könnyebben el tudják képzelni az egyes költség és hozamtételeket akik, ilyen nagyságrendben gondolkodnak. Számításba belevettem a lakástakarékpénztárakat, viszont kihagytam az aktív befektetési alapokat, ezek leírása megtalálható az első cikkben, ebben a cikkben már csak a passzívan kezelt befektetési alapokat elemzem.
Először is foglaljuk össze, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a tökéletes megoldásnak. Elsősorban megfelelően rugalmasnak kell lennie, hiszen meg kell felelnie annak a követelménynek, hogy egy újszülött gyermek 20-25 éves időtávú spórolására a lemagasabb hozamokat nyújtsa, de ugyanakkor megfelelőnek kell lennie egy 10 éves gyermek számára is, akinél már előfordulhat, hogy 10 év múlva szükség lesz a felhalmozott pénzre. Például, jogosítvány megszerzéséhez, egyetemi tandíjhoz vagy kollégium vagy lakásbérlésre.
Ehhez kapcsolódik a következő tulajdonsága, hogy megfelelően flexibilisnek kell lennie ahhoz, hogy különböző jelentős szankciók és költségek nélkül lehessen belőle pénzt kivenni. Sajnos léteznek olyan termékek (melyeket még ma is forgalmaznak), melyekből a spórolás lejárta előtt csak jelentős költségekkel lehet pénzt kivenni. (Ilyen jellegű költségeket a termékleírásban – kisbetűs részben - lehet kikeresni. Meglévő szerződések esetén erősen ajánlom áttanulmányozni, ha nem szeretnénk majd a jövőben meglepődni)
Itt jönnek képbe a költségek. Szerintem mindenki egyetért velem abban, hogy érdemes olyan megtakarítási formát választani, mely a lehető legkevesebb költséget tartalmazza. Természetesen valamennyi költséget mindenképp kell fizetnünk, de úgy érzem, hogy amikor egy biztosítási termék 25 év alatt havi 50 euró befizetése mellett 10.000 EUR költséget von le különböző címletek alapján az ügyfelektől, az már nem nevezhető méltányosnak, hiszen a teljes befizetés 15.000 EUR. Igen, a befizetett összeg két harmada költségekre megy el. És az összes biztosítási termék költségszerkezete nagyságrendileg ezen a szinten van. Erről mindenki meggyőződhet a saját gyermekének spórolását illetően, hiszen a kisbetűs részben mind le van írva.
De ugyanúgy törekednünk kell arra, hogy ha már spórolunk, minimálisan olyan hozam mellett tegyük, mely fedezi az inflációt. Ugyanis az árak szépen lassan menetelnek felfelé, így a ma félretett 50 euró 25 év múlva messze nem fog annyit érni, mint ma. Hiszen gondoljuk végig, 25 évvel ezelőtt 15.000 euró értékben (ami akkor 450.000 korona volt) házat lehetett venni, ma egy alacsony kategóriás, de mindenképp új autót. 25 év múlva pedig maximum használt autót fogunk belőle venni, vagy még azt sem. Tehát mindenképp szükségünk van arra, hogy a pénzünk megfelelően kamatozzon.
Nézzük az egyes termékkategóriák jellemzőit:
Piros – legrosszabb tulajdonság
Sárga – nem annyira rossz, de nem is annyira jó
Zöld – legjobb tulajdonság
Bankkönyv:
Erről a megtakarítási formáról már írtam az első cikkben, de most nézzük meg más szemszögből.
Kezdjük a költségekkel. Ez a megtakarítási forma általános esetben nem tartalmaz számlavezetési díjat, sem más költséget, melyet a bank levonna a spórolásból. Az rendkívül jól hangzik, ugye? De gondoljuk csak bele, a bank nem egy jótékonysági szervezet, mely ingyen vezeti a számlánkat 25 éven keresztül. Hanem egy kapitalista, profitorientált szervezet, mely bizony csak akkor fog számunkra valamilyen tevékenységet végezni, ha abból haszna van. Márpedig hasznuk van a bankoknak. Nézzük csak meg a 2018-as hivatalos kimutatásokat. A szlovákiai bankok 2018 első 11 hónapjában összesen 606,7 millió euró tiszta nyereségretettek szert. Ez napi 1,82 millió EUR. Tehát köszönik szépen jól elvannak.
De miből van ekkora nyereségük? Például abból, amit nem kell kifizetniük a betéteseknek. A bankkönyvek átlagos hozama évi 0,4%, mely összeségében 25 év alatt csak 743 EUR kamatot jelent! Ez nem, hogy az inflációt nem fedezi, hanem gyakorlatilag egyenlő a nullával. Ha éveken keresztül bankkönyvön tartjuk a pénzünket, akkor az infláció elértékteleníti, vagyis veszíteni fogunk, hiszen 20-25 év múlva sokkal kevesebb mindent vehetünk majd meg a pénzen, ugyanis a megtakarítás gyakorlatilag stagnál, az árak meg szépen menetelnek felfelé.
Hiába azok az előnyök, hogy bármikor hozzáférhetünk a pénzünkhöz és nagyon rövid futamidőre is használhatjuk ezt a megtakarítási formát, a hátrányai miatt nem érdemesezt a megtakarítási formát választani.
Lakástakarékpénztárak:
Lakástakarékpénztárak viszonylag alacsony költségekkel dolgoznak, lényegében csak a havi számlavezetési díjjal kell számolnunk, mely leggyakrabban 1 euró/hó körüli összegben szokott felmerülni. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a lakástakarékpénztárak is bankok, ezért a megtakarítás hozama is nagyon alacsony, viszont a különböző akciók és az állami támogatás miatt valamivel magasabb teljes hozamra számíthatunk, mint a sima bankkönyvek esetén, viszont ezeknek az akcióknak és plusz hozamoknak az a feltétele, hogy meg kell felelnünk a lakástakarékpénztárak elvárásainak. Például nem vehetünk fel belőle idő előtt pénzt, kizárólag a meghatározott időszakra érvényesek. Emiatt ezek nem flexibilis termékek és ha már 6 éven belül szükségünk lesz akár csak egy kisebb pénzösszeg felvételére is, bukjuk a teljes ciklus plusz hozamát. Tehát egy idősebb gyermeknek már csak korlátozottan lehet alkalmazni. Véleményem szerint a kapott kamatok az állami támogatással együtt sem elegendők ahhoz, hogy ez a termék igazán alkalmas legyen a céljára. Az inflációt figyelembe véve ezzel a termékkel is veszítünk, igaz valamivel kevesebbet, mint a sima bankkönyvek esetében.
A legtöbb biztosító kínál valamilyen terméket a gyermekek számára. Viszont tudnunk kell, hogy az összes terméktípus közül ezek tartalmazzák a legtöbb költséget. Cégtől és terméktől függően nagyjából a befizetett pénz két harmadát fogják levonni az évek során különböző címletek miatt. És ebben még nincs benne a biztosítási pénzlevonás például balesetbiztosítás esetén! Mivel időközben a maradék pénz valamennyi hozamot azért fog termelni, 25 év múlva várhatóan több pénz lesz a számlán, mint amennyit befizettünk. Viszont, ha a termékek inflációval korrigált reálhozamát vesszük figyelembe, akkor bizony már azt kell látnunk, a reálhozam nagyon alacsony. Mivel ezeknek a termékeknek a hozama nem garantált, hanem a piaci körülményektől függ, előfordulhat, hogy a teljes hozam végül negatív reálhozamú lesz, igaz az is előfordulhat, hogy a táblázatban szereplő értékeknél valamivel kedvezőbb lesz a helyzet. Tudnunk kell azt is, hogy a biztosítók pont ugyanazokba a befektetési alapokba fektetik a pénzünk, amelyet biztosítók megkerülésével magunk is kiválaszthatunk, ráadásul jóval kevesebb költséggel. Erről már írtam az előző cikkeben. Ha pedig a termék lejárta előtt lesz szükségünk valamennyi pénzre, előfordulhat, hogy ehhez is további költségeket fognak velünk megfizettetni. Ha idősebb gyermeknek szeretnénk ilyen terméket megkötni, akkor meg számolnunk kell vele, hogy 10 éves gyerek esetében a további 10-15 évben már csak annyi pénzt fogunk tudni belőlük kivenni, mint amennyit beletettünk. A magas költségek miatt nem, hogy reál, de nominális értelemben sem számolhatunk hozammal. Ha bármilyen biztosító által forgalmazott termékben spórolsz a gyermekeid számára erősen ajánlom, hogy vedd fel velem a kapcsolatot, együtt megnézzük a kisbetűs részt és segítek kielemezni a költségeket. Elérhetőségem itt találod.
Befektetés alapok:
- századi igényeinket csak a befektetési alapok használatával tudjuk maradéktalanul kielégíteni.
Itt elérhetők számunkra olyan megoldások, melyek kellően rugalmasak ahhoz, hogy gyermekünk bármely életkorában megfelelő konstrukciót tudjunk kialakítani. Legtöbb termék esetében a nincs kötelezően fizetendő havi részlet, akkor és annyit teszünk félre, amennyit csak szeretnénk, míg például a biztosítások esetében kötelesek vagyunk fizetni a megegyezett összeget a szerződés élettartamának teljes futamideje alatt. Ezekből a termékekből számottevő költségek nélkül tudunk bármikor bármennyi pénzt kivenni. Választhatunk alacsonyabb hozamú, de kevésbé kockázatos befektetési alapokat, de ugyanakkor magas hozamú kockázatosabb alapokat is, sőt e két lehetőség kombinációját is használhatjuk. Ezek a termékek is tartalmaznak költségeket, melyek nagyobbak, mint a bankkönyvek és a lakástakarékpénztárak költségei, viszont a sokkal magasabb várható hozam kompenzálja ezeket a költségeket.
Ne felejtsük el, hogy a költségek szinte egésze a vagyonarányosan nő, ha a biztosítók költségszerkezetével szeretnénk összehasonlítani a befektetési alapok költségszerkezetét, akkor először közös nevezőre kell hozni a két termékcsoportot. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a költségeket úgy vizsgáljuk, mintha a befektetési alapok ugyanakkora hozamot érnének el, mint a biztosítók. Így már csak 3.328 euró költség jön ki, ez már csak alig harmada annak a költségnek, melyet ugyanilyen teljesítményért a biztosítónak kellene fizetnünk.
Ár érték arány figyelembevételével messze a leghasználhatóbb termékcsoport. Nominális szinten elérhető 8,5 %-os hozam 25 év alatt több, mint megháromszorozza pénzünket, mely még reál értéken is dupla annyit fog érni, mint ma. A kamatos kamat ezen előnyeit a cikk második részében elemzem részletesebben.
Viszont a közvetítők részéről ez a termékcsoport igényli a legnagyobb tudást és tapasztalatot, itt már messze nem elég azt tudni, hogy hogyan kell helyesen kitölteni egy szerződést, a minőségi munkához minőségi tudás és megfelelő tapasztalat szükséges. Senkinek sem javaslom a befektetéseit intézni egy olyan közvetítővel, akinek még felsőfokú közgazdasági végzettsége sincs. Ez a minimum és ehhez további képzés, tudás és tapasztalat kell. Ha minőségi profi szolgáltatást szeretnél, velem vedd fel a kapcsolatot. Elérhetőségem itt találod.