Egy portfóliómenedzser ajánlata
Társaságban, pláne ha sok új ember is van ott, gyakran előfordul, hogy szó a jelenlevők munkájára terelődik. Gondolom Veled is előfordult már, hogy megkérdezték tőled, mivel foglalkozol. Én ilyenkor mindig azt szoktam válaszolni, hogy portfóliómenedzser vagyok, befektetésekkel foglalkozom. És ilyenkor szinte törvényszerűen vágják rá: „akkor mondj egy jó befektetést!”.
Hogy ez mennyire helyénvaló kérdés, talán jobb, ha párhuzamba állítom azzal a kérdéssel, amikor az autószerelőt megkérik, mondjon egy jó autót. Mégis mi alapján? Gyorsaság? Biztonság? Kényelem? Szépség? Családcentrikus-e? Alacsony fogyasztású? Kicsi a szervizigénye? Mert csak? Meg ezért meg ezért? És most jöhetnek az éjszakába nyúló vérre menő viták, hogy azért is jobb a Mercedes mert a BMW mégiscsak BMW. Meg különben is AUDI.
De mégse hagyott nyugodni a kérdés és elgondolkodtam, vajon mi lenne az a befektetés, amit nyugodt szívvel ajánlhatnék az ügyfeleim többségének. Ami átment több szigorú követelmény-rostán, az a következő:
iShares Core S&P 500 UCITS ETF
ISIN azonosító: IE00B5BMR087
Információkat angol nyelven itt találsz róla, szlovákul meg itt.
Elmúlt 10 éves teljesítmény: összesen +248,88 % (2019.08.22-én), azaz évi +13,31 %
Bizonyára most feltetted magadban a kérdést, hogy mégis mi ez. Hova kerül pénzed? Hogy lehet ide befektetni? Ki kezeli? Mennyire biztonságos/kockázatos? Jövőben mekkora hozam várható? Nos ezeket a kérdéseket is igyekszem megválaszolni, sőt még többet is. Nézzük is szépen sorjában.
1. Mi ez?
Ez egy tőzsdén kereskedett passzívan menedzselt befektetési alap, szépen a nevén nevezve egy ETF. Maga az alap az S&P 500 amerikai tőzsdeindexet képezi le, tehát az alap az ebben a tőzsdeindexben szereplő 500 különböző USA vállalat keveréke, szebben mondva súlyozott átlaga.
2. Hova kerül a pénzem?
Befektetve ebbe az alapba gyakorlatilag tulajdonosi részesedést szerzel olyan vállalatokban, mint a Coca-Cola, Pepsi, Boeing, Apple, Microsoft, Google, Netflix, Procter & Gamble, Johnson & Johnson, Philip Morris, Facebook stb. csak hogy a legismertebbeket említsem. Tulajdonosként pedig részesülsz ezeknek a vállalatoknak a hasznából. Ezen alapul az alap hozama is.
3. Hogy lehet ide befektetni?
Mivel ez egy tőzsdén jegyzett befektetési alap, gyakorlatilag bármely brókercégnél beszerezhető. Elég egy számlát nyitni és már mehet is bele a pénz. Azonban van egy nagy DE. És ezek a tranzakciós költségek. Befektetés (és minden más is az életben) mindig költségekkel jár. Ajánlatos vigyáznunk, hogy nehogy többe kerüljön a leves, mint a hús. Brókercégeknél egy tranzakció általában 5-8 euróba kerül. Tehát ha havi 100 eurót szeretnénk befektetni, akkor legjobb esetben is 5 euró lemegy a tranzakciós díjra, de mivel ez egy USA dollár alap az eurónkat a befektetés előtt dollárra kell váltani, ami megint csak egy tranzakció és megint 5 euróba kerül. Tehát havi 100 euró befektetés költsége havi 10 euró, ami 10%-os tranzakciós költségnek felel meg. Szóval brókercégen keresztül ez így elég drága. Viszont ez az alap elérhető az EIC platformon keresztül is, ott a tranzakciós költség mindössze 0,3 %, vagyis 0,3 euró. Én inkább ezt javasolnám.
4. Ki kezeli?
Magát az alapot nem kezeli senki, gyakorlatilag egy nagyon egyszerű kis algoritmus határozza meg az alapban lévő vállalatokat és azok listáját úgy, hogy naprakészen lemásolja a hivatalos S&P 500 indexben lévő vállalatok listáját és azok arányát, gyakorlatilag a piaci átlag van ezzel folyamatosan frissítve. Az S&P 500 indexről itt olvashatsz bővebben. Mivel nincs az alapnak hús-vér alapkezelője, ezért rendkívül olcsó, hiszen nem kell portfóliómenedzsereket fizeni, sem azok elemző csapatát, nem kell fenntartani irodaépületeket, céges autókat, nem kell elemzéseket és tanulmányokat vásárolni, nincsenek konferenciák stb. Ilyen költségek az aktívan kezelt befektetési alapoknál teljesen hétköznapiak, és teljesen át is vannak hárítva a befektetőkre, vagyis Rád. Az aktívan kezelt alapok átlagos éves kezelési díja cca. évi 2%, míg ebben a cikkben szereplő alapnak, vagyis a iShares Core S&P 500 UCITS ETF-nek évi 0,07%. És ez nagyon nem mindegy. Pl., ha 10.000 euród van befektetve egy aktív alapnál, akkor az alapkezelési költségek kb. évi 200 eurót tesznek ki, míg, ha iShares Core S&P 500 UCITS ETF alapba fektetsz be, akkor 10.000 euró esetén az éves alapkezelői díjad 7 euró. Azt hiszem ez elég meggyőző.
5. Miért jobb a passzív befektetési alap, mint az aktív?
Ha ezt kérdezed, akkor visszakérdezek, hogy miért jobb a SUV mint a Szedán? Vagy miért jobb a paprikás csirke, mint a lecsó? Ez ízlés dolga is lehet, de bizalomé is. Tény, hogy ezzel az alappal sosem fogsz a piaci átlagnál magasabb hozamot elérni, mert ez az alap maga a piaci átlag.
A hosszútávú piaci átlag, pedig évi 10%-os hozam. Ezt magad is könnyen leellenőrizheted pl. itt. Ha ez a hozam nem elég, mindenképp magasabb hozamra vágysz, akkor ez nem a Te alapod. Ez esetben keress valamilyen aktívan kezelt befektetési alapot, ugyanis magasabb hozamra csak az ilyen alapok lehetnek képesek. És itt a hangsúly azon van, hogy „lehetnek”. Mert mit is csinál az alapkezelő? Ha maradunk az S&P 500 indexnél, akkor az alapkezelő megpróbál ebből az 500 vállalatból kiválasztani pl. 100 olyat, melynek a teljesítménye az ő elgondolása alapján valószínűleg magasabb lesz, mint annak a 400-nak, amit nem választ ki.
Ezeket a vállalatokat az időszak során esetleg cseréli, alapban lévő arányukat növeli-csökkenti, vagyis kereskedik velük, ami tranzakciós költségeket szül, amit végül az ügyfelek fizenek meg, vagyis Te. Ezeket módosításokat ugye alá is kell támasztani, ami különböző vállalati elemzések kellenek, melyeket vagy ő és csapata végez, vagy megvásárol független elemzőházaktól, melyek megint csak nem kevés pénzbe kerülnek és igen, jól gondolod, megint csak Te fogod kifizetni.
Végül eljutunk oda, hogy az alapkezelő sikeres volt, a piaci, átlagos 10%-os hozam helyett 11 %-os hozamot tudott elérni, de ebből meg ugye le kell vonni a költségeket, melyek 2 %-ot tettek ki és már ott is vagyunk, hogy a tiszta hozam 9 %. És ez az az eset, hogy jó döntéseket hozott. De mi van akkor, ha becsúszik pár rosszabb döntés, és nem éri el a piaci átlagot, hanem mondjuk picit alatta 9 %-ot sikerül teljesítenie? És ebből még ugyanúgy le kell vonni a 2 %-os díjat, és már 7 %-nál is vagyunk a 10 helyett. A statisztika azt mondja az aktív befektetési alapok csupán harmada jobb, mint az átlag, kétharmaduk rosszabb. Én azt mondom jobban jársz, ha a passzív alapoknál maradsz, de a döntés a Tiéd.
6. Mennyire biztonságos?
Ha befektetésről kezdek el valakivel beszélgetni, akkor szinte már az első percben elhangzik, „de a befektetés az kockázatos, nem?” mondat. Most álljunk meg. Tedd fel magadnak a kérdést, mi az a kockázat? Számodra mi a kockázat? Befektetsz és elveszíted az összes pénzed? Befektetsz és kevesebb pénzt veszel ki, mint amennyit beletettél?
- Nézzük az első esetet, hogy mi annak a valószínűsége, hogy az összes pénzedet elveszíted: Azt már megbeszéltük, hogy a befektetéssel résztulajdonosa leszel az 500 legnagyobb USA vállalatnak. Tehát bankoknak, gyógyszergyártóknak, olajfinomítóknak, autógyártóknak, vegyipari cégeknek, telefontársaságoknak, közműcégeknek, üzletláncoknak, internetes cégeknek stb. stb. Gyakorlatilag tulajdonosa leszel azoknak a vállalatoknak, melyek az USA gazdaságát jelentik, de ezek a vállalatok az egész világon működnek, nézz csak körül otthon, kismillió terméket fogsz találni ezektől a vállalatoktól a saját lakásodban, vagyis gyakorlatilag olyan vállalatoknak leszel résztulajdonosa, melyeknek a termékeit Te is nap mint nap használod. Hogy elveszítsd az összes pénzedet, ahhoz az kell, hogy ezek a vállalatok nyom nélkül eltűnjenek. Ez a civilizációnk összeomlását jelentené, és akkor már úgyis teljesen mindegy lenne arról beszélni, hogy hogy hova fektettél be, vagy befektettél e egyáltalán.
- Másik eset, hogy kevesebb pénzt veszel ki, mint amennyit befektettél. Itt nincs mit ragozni, egy ilyen lehetőségnek van valószínűsége és számolni is kell vele. Ha felelőtlenül, megfelelő tudás és tapasztalat nélkül fektetsz be, akkor ez könnyen megtörténhet. De ha betartod a szabályokat, akkor a veszteség valószínűsége már nagyon kicsi lesz. Teljesen megszüntetni nem lehet, de minimalizálni igen. Nézzük is hogyan. Említettem, hogy az átlagos hozam évi 10%. Ez kb. a mögöttünk lévő 100 év átlagos éves hozama, melyben jócskán találunk olyan éveket amikor az éves hozam +40% nyereség, de olyanok is vannak, hogy -30% veszteség. Tehát nyugodtan előfordulhat, hogy az egyik évben betett pénz egy év múlva 30%-os veszteséget fog mutatni. De nézzük meg, hogy mi történik 2 év múlva, 3 év múlva és így tovább. Azt látjuk, hogy a veszteség valószínűsége az évek számának növelésével csökken.
Nézzük meg az alábbi ábrát: A fekete vonal mutatja az átlagos hozamot, ami nagyjából évi 10%. A sárga oszlopok mutatják az extrém helyzeteket, a zöldek pedig a normál eseteket. Maradjunk az zöld normál esetnél, nem hinném, hogy a jövő inkább lesz extrém, mint normál. Tehát a zöld oszlopok azt jelentik, hogy milyen esetek fordulnak elő normás esetben, ha bizonyos évekig tartjuk a befektetést. Pl., ha 7 évig tartjuk a befektetést (balról a 7. oszlop), akkor legjobb esetben előfordulhat, hogy a hozamunk majdnem évi 20% lesz minden évben, de legrosszabb esetben -5% lesz. Ha 10 évig tartjuk a befektetést akkor legjobb esetben majdnem évi 20% az éves hozam, legrosszabb esetben közel 0%. Efölötti időszakban pedig már minden esetben, az extrém helyzeteket is beleszámítva pozitív a kimenetel. Hogy mi a tanulság? Legalább 10 éves időtávra kell befektetni, mert ettől az időszaktól a veszteség valószínűsége már elhanyagolhatóan kicsi.
7. Mekkora a várható hozam?
A fentiekben már említettem a várható hozam kb. évi 10%. Ennyi volt az elmúlt cca. 100 évben a piaci átlag. Ezt magad is nyugodtan leellenőrizheted pl. itt. A jövő is várhatóan hasonlóan fog alakulni. Ez az alap pontosan ezt tudja, sem többet, sem kevesebbet. Hogy mennyi is az évi 10 %? Ha 10.000 eurót befektetsz várhatóan 10 év múlva 26.000 euród lesz, 20 év múlva, pl. ha a gyerekednek spórolsz továbbtanulásra akkor meg 67.000. Ha magadnak szeretnéd félretenni nyugdíjas éveidre és 30 évre fektetsz be, akkor meg 174.000 euró lesz belőle.
8. Miért az USA?
Nyugodtan megkérdezheted azt is, hogy miért az USA vállalataiba fektetünk be, miért nem Európa, Kína, Afrika stb. A válasz az, hogy érdemes és kell is USA-n kívül befektetni, hiszen ezzel is jobban megosztjuk a pénzünket és csökkentjük a kockázatunkat. De fontos tudni, hogy ebben az alapban tevékenykedő vállalatok nagy része globális. Vagyis termékeik és szolgáltatásaik szinte bárhol a világon elérhetőek. Azonban ez igaz Európai cégekre is, hiszen a legnagyobb és legismertebb európai cégek szintén globálisak. Afrikára Ázsiára és azon belül Kínára, Indiára már kevésbé igaz, hogy globális cégeik lennének. Kezdjük azzal, hogy mondj 10 kínai, indiai vagy afrikai globális vállalatot. Nem megy, ugye? Bevallom nekem se. Európait vagy amerikait én is és Te is kapásból fel tudunk sorolni. Tehát Európa is jó megoldás, de USA egy picit jobb. A kulcs pedig a népesség és annak változása. Európában csökken a születésszám, csökken a népesség, melyet a bevándorlás valamelyest mérsékel. USA-ban a természetes szaporulat is pozitív a bevándorlás pedig tovább növeli a lakosságszámot. Na most a kérdés, hogy melyik vállalatba érdemes befektetni? Amelyiknek az alappiacán növekvő lakosság növekvő keresletet generál a vállalat termékeire, vagy az a jobb, ahol a csökkenő lakosság alacsonyabb jövőbeli keresletet generál? Ugye, hogy USA a nyerő?
Most esetleg megemlítheted, jó-jó, de Kínában 4x annyian élnek, mint USA-ban, 4x akkora piac, óriási bővülés előtt áll. Igen, ez így igaz. De kapásból mondok 2 dolgot, ami mondjuk engem elrettent attól, hogy Kínába fektessek be. Kínában jelenleg bárhogy is nézzük egypárturalmi szocializmus/kommunizmus van. Nagyobb a valószínűsége, hogy elbukhatod a befektetésed egy államosítással, vagy akármilyen politikai döntéssel. Másik dolog, hogy pár évtizeddel ezelőtt Kínában szigorú egykepolitika volt, ami miatt sokkal több fiú született, mint lány. Ezt most nem fogom részletezni, neten millió anyag van róla. Lényeg ennek hatására is a népesség tetőzik és lassan apadásnak indul, vagyis a piac zsugorodik. Szóval USA jobb döntésnek tűnik. Egy gond azonban még fennmarad. USA-ba fektetni USA dollárban lehet. Szóval nekünk euróval rendelkező embereknek ezt valahogy kezelnünk kell. Erre is van megoldás, kifejteni picit hosszadalmas, de ez a probléma annyira nem nagy, lényeg, hogy kezelhető.
Azonban az iShares Core S&P 500 UCITS ETF befektetési alapon kívül is van világ. Nem csak ez az egy jó megoldás. Nagyon sok jó befektetési lehetőség van még ezen kívül. Senkinek sem ajánlom kizárólag csak ezt használni. Érdemes olyan portfóliót kialakítani, melyben ezen az említett alapon kívül Európai vállalatok alapjai is megtalálhatók és ezt az egészet esetleg még megfűszerezhetjük ingatlanalapokkal is.
Ha további információkat szeretnél a befektetésekről, vagy csak a meglévő befektetéseid szeretnéd velem átnézetni, akkor keress nyugodtan, szívesen segítek. A költségeken komoly összegeket tudok neked spórolni, a várható hozam meg ugye a fenti cca. 10% az, ami reális lehet. Az elérhetőségem itt találod.