Így spórolj a gyermekednek! I.

2018. 07. 12.
Profile picture for user Gergely
Csongár Gergely
2007-ben végeztem a Budapesti Corvinus Egyetem vállalati pénzügy szakán. Szakterületem a tőzsde, a befektetési alapok, valamint a részvények, melyekkel az egyetem elvégzése után is aktívan foglalkozom. Rovatomban először igyekszem elmagyarázni az egyes befektetési alapfogalmakat, hogy a megfelelő ismérvekkel felvértezve a komolyabb elemzések is könnyen fogyaszthatók legyenek. Célom, hogy hasznos és aktuális információkkal szolgáljak a számunkra elérhető befektetési lehetőségekről, és ezáltal az olvasóim nagyobb áttekintéssel kezelhessék pénzügyeiket.
Lépjünk kapcsolatba!
fooldal.jpeg

Ebben a cikkben a hosszútávú spórolások témakörét járjuk körül.

Gyakorló szülőként magam is szeretnék „mindent” megadni a gyermekemnek. Persze a „minden” mindenkinek mást jelent és inkább az elvekhez és a rendelkezésre álló anyagiakhoz van köze. Nem szeretnék ebbe részletesen belemenni, és inkább csak egy pénzügyi témát boncolgatnék, mely szinte mindin szülőnél előjön. Miszerint:

„Jó lenne valami spórolás a gyermeknek”

A szülők erre a témára sajnos már nem szánnak annyi időt, mint arra, hogy megtalálják a tökéletes pelenkát, a legfinomabb legegészségesebb bébiételt vagy a legideálisabb babakocsit. Kritériumokat már nem is nagyon támasztanak. Szinte csak azt döntik el, hogy havonta mennyi pénzt szeretnének félretenni a gyermekük számára és hogy az milyen költségekkel milyen kamatokkal/hozamokkal fog rendelkezni, az már csak másodlagos. Van a gyereknek spórolása? Van! Annyit teszünk rá havonta, amennyit elképzeltünk? Igen. OK, a téma letudva

A szülők gyakorlatilag ki vannak téve az ügynökök kénye-kedvének, és szinte mindig rábólintanak az első ajánlatra. És lényegében csak a szerencsén múlik, hogy egy jó megoldásuk lesz, vagy a lehető legrosszabb.

Mivel ezek a „spórolások” akár 20-25 évig is futhatnak nagyon nem mindegy, hogy milyen megoldást vagy terméket választunk. Egyszerűen nem mehetünk el a téma mellett úgy, hogy bármi jó lesz, csak legyen, kapjon valamit a gyerek. Az évek alatt jóval több pénz fog ide áramlani, mint amit valaha el is költöttünk pelenkára vagy gyerekruhára. A spórolások minősége között azonban óriási eltérések vannak, mint költségekben, mint várható hozamokban

Az alábbiakban bemutatok négy különböző megoldási javaslatot és végül összehasonlítom őket.

Mind a négy esetben a következő kiindulási adatokkal fogok számolni: 25 éven keresztül havi 20 eurót teszünk félre a gyermekünk számára és hasonlítsuk össze, hogy az egyes megoldásokból végül mekkora hozamra számíthatunk.

Örök klasszikus – bankkönyv, betétkönyv

Legtradicionálisabb választás a betétkönyv. A 21. században már nagyon korszerűtlen, viszont páran még használják. Látható költségekkel gyakorlatilag nem rendelkezik, viszont a hozamai is nevetségesen jelentéktelen, mindössze 0,35%[i] évente.

 

Image
bankbetet.png

 

Image
betetkonyv.png

Ha 25 éven keresztül havi 20 eurót spórolunk egy bankkönyvön, akkor 259 € kamatot kapunk a 25 év alatt. Hogy ez mennyire elfogadható, mindenkinek a saját értékelésére bízom, viszont jelenleg ezek a tények.

 

Unit linked életbiztosítás (Investičné životné poistenie)

Az életbiztosítón keresztüli megtakarítás (befektetés) első látásra jobb megoldásnak tűnik, hiszen a bankbetéttel szemben magasabb hozamra számíthatunk, azonban tudnunk kell, hogy ezek a termékek sokszor kihasználják a szülők jóhiszeműségét és ezáltal túlzott költségeket tartalmaznak. Míg a bankbetétnél a bank abból profitál, hogy nála parkoltatjuk a pénzünket és úgy is jól jár, hogy nem számláz fel számunkra költségeket, addig a biztosító bizony rengeteg költséget felszámláz. Ki kell fizetnünk a biztosítás kezdeti költségeit, a havi adminisztrációs díjakat, a belépési költségeket és a biztosító általi vagyonkezelés költségeit. Mivel a pénz befektetésre kerül, és a biztosító befektetési tevékenységet törvényből adódóan nem végezhet, ezért a pénzt egy befektetési alapkezelő társaság kezeli, melynek a szolgáltatásait szintén meg kell fizetnünk. Ha az összes költséget összeadjuk, mely a teljes 25 éves futamidő alatt keletkezik, akkor az kb. 4.000 €-t tesz ki. Ez a betett pénzmennyiségnek a kétharmada. Ne tévesszen meg minket, hogy a gyermekünk 25 év után a betett pénzmennyiségnek majdnem dupláját kaphatja kézhez. Ilyen időszak alatt ez elég gyatra teljesítmény és ezt a már említett hatalmas költségek okozzák. A példában 7%-os[ii] nettó hozammal számolok.

Költségszerkezet a teljes futamidő alatt:

 

 

Image
Snímka obrazovky 2018-07-12 o%C2%A016.19.05.png

 

Image
biztositas.png

 

Image
eletbiztositas.png

 

Befektetési alapok (podielové fondy):

Ha ilyen sok költséget számláznak fel a biztosítók, akkor nem lehet kihagyni őket a játékból? A válasz az, hogy dehogynem! Sőt semmi keresnivalójuk gyermekeknek szánt megtakarítási programokban. Túl drágán végeznek el olyan feladatokat, melyekre gyakorlatilag semmi szükség. Ha kihagyjuk őket a játékból a költségeink rögtön 2.000 €-val csökkennek. Ebben az esetben a költségszint 25 év alatt összesen kb. 3.000 €-t fog kitenni.[iii] A felszabaduló 2.000 €, amit a biztosítónak fizetnénk a mi zsebünkben marad és közben még hozamot is termel. A teljes várható hozamunk a 25 év alatt több mint 10.000 EUR. Vagyis 6.000 € befektetésével 25 év múlva várhatóan 16.616 € lesz a gyermekünk számláján. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a vagyonunk gyakorlatilag ugyanott van, mintha a biztosítón keresztül fektettünk volna be. Ugyanazt a minőséget kapjuk jóval kedvezőbb áron!

 

 

Image
befektetesialapok.png


 

 

Image
illetekek_alapokk.png

 

Image
befektetesi_alapok.png

 

Indexkövető ETF befektetési alapok

Ha be szeretnénk fektetni egy hagyományos befektetési alapba, esetünkben részvényalapba, mely a 25 éves időtartamra leginkább ajánlott, akkor a következő költségekkel szembesülünk:

Nézzük a fenti táblát még egyszer változatlanul:

 

Image
fond_tablazat_koltseg.png

 

 Belépési költségek (vstupné poplatky):            

Leggyakrabban a befektetni kívánt pénz 5%-a, melyet vagy a futamidő elején, vagy a havi betétekkel együtt kell fizetnünk. Példánkban ez teszi ki az összköltség kb. 10%-át.

Vagyonkezelési költségek:                                   

A kezelt vagyon éves költsége, mely kb. 2% minden évben a kezelt vagyonból. A példánkban ez összesen kb. 2.700 €-t jelent, tehát a költségek 90%-a.

Ha tovább szeretnénk csökkenteni a költségeket, akkor értelemszerűen érdemesebb a vagyonkezelési költségekre fókuszálnunk, hiszen ezek teszik ki a költségek 90%-át. Első körben érdemes kicsit boncolgatnunk, hogy mégis mire megy el ez a sok pénz. Ebből a pénzből elsősorban a portfóliómenedzser és csapata részesül, akik folyamatosan elemzik a befektetési lehetőségeket és kezelik a portfóliót. Ebből a pénzből részesedik a termék közvetítője, hiszen ahogy minden terméket, ezt is valakinek valahol értékesítenie kell. És végül ebből vannak fizetve a törvény által előírt ellenőrző szervek is (depozitár).

Ezekből a költségekből a első ránézésre még ha furcsa is, gyakorlatilag csak a portfóliómenedzser díja csökkenthető. Ennek ez az oka, hogy a portfóliómenedzserek munkájának eredményének megítélése eléggé kérdéses. Könyvtári irodalma van annak, hogy az egyszerű, mindenki számára elérhető indexalapok teljesítménye magasabb, mint a portfóliómenedzsereke által kezelt alapoké. Erre példának az egyik legismertebb befektetési szakember Warren Buffett fogadását tudnám felhozni[iv].

 Lényeg, ami lényeg. A vagyon kezelési költségét le tudjuk csökkenteni éves 1,3%-is. Ez alá a szint alá, már csak úgy lehet menni, ha az ember saját magának intézi az egészet, ami a megfelelő tudás és tapasztalat híján a tömegek számára gyakorlatilag már elérhetetlen.

Ez esetben így néz ki a költségszerkezet:

 

Image
etf_koltseg_tablazat.png

 

Image
etf_tablazat.png

A sima befektetési alapokkal szemben újabb 2.000 €-val nőtt a várható vagyon.

 

Image
etf.png

Ugye, hogy mégse mindegy?

A fent ismertetett példákon kívül több más hasonló megtakarítási módszer is létezik, azonban azok már a fenti lehetőségek különböző kombinációi. Szülőként óriási felelősség, hogy a lehető legjobb megoldást használjuk a gyermekeink számára, viszont dönteni a különböző programok között gyakran csak egy mozdulat. Nagyon nem mindegy, hogy a gyermekünknek végül mekkora vagyont sikerül félretennünk, hiszen ugyanakkora havi összeg félretevésével az eredmény lehet 6.259 €, de akár 18.768 € is, és nagyon nem mindegy, hogy végül ebből az összegből jut-e elegendő pénz továbbtanulásra, függetlenedésre, vagy az egyikre sem.

 

Image
összegzés.png

[i] https://www.slsp.sk/sk/ludia/sporenie/detska-vkladna-knizka

[ii] A várható nettó hozamot a múltbeli adatokból és a várható költségekből tudjuk megbecsülni. Mivel az elmúlt 100 év statisztikai adatai alapján éves 10%-os költségek nélküli hozamból ajánlatos kiindulni és ebből kell levonni a hozamhoz kapcsolt költségeket, mint az 1%-os biztosító általi kezelési díj és a 2%-os alapkezelő általi vagyonkezelési díj. 10%-1%-2%=7%

https://dqydj.com/dow-jones-return-calculator/f

[iii] Jogosan teszed fel a kérdést, hogy ha az eddigi 4.000 € teljes költségből levonjuk a 2000-et, akkor hogy a csudába marad még 3000 € költség? A matek azért nem jön ki, mert azáltal, hogy csökkennek a költségeink megemelkedik a vagyonunk összege, ez miatt meg a vagyonkezelésért kell többet fizetnünk, hiszen az százalékosan van meghatározva. A 25 év alatt összesen kb. 3.000 € lesz a teljes költségünk úgy, hogy a biztosítónak nem fizetjük ki a 2.000 €-t. A vagyonkezelés költsége meg 1.000 €-val nő.

[iv] Erről bővebb infó pl. itt: http://maganpenzugyiakademia.hu/penzugyiblog/szinte-behozhatatlan-hozam/

 

Új hozzászólás

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
CAPTCHA
Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.