Hova kerül a pénzem? Ki vigyáz rá? Nem fog elveszni? A cikk ezekre az egyébként teljesen jogos kérdésekre ad választ.
A befektetett pénz útját a fenti ábra mutatja, amit a példám elolvasása után könnyebb lesz értelmezni.
Példa
Zoli befektet. Havonta 100 eurót küld egy bankszámlára, amit az alapkezelője kezel. A leglényegesebb információ már ebben az első lépésben rejlik: az alapkezelőnknek nincs közvetlen hozzáférése ehhez a számlához és a pénzünkhöz.
Zoli pénze ugyanis nem az alapkezelőnél, hanem mindig egy bank felügyelete alatt (egy úgynevezett "depozitárban", "megőrzőben") van elhelyezve, és ő vigyáz rá. Ez mindig egy kiemelten tőkeerős bank, aki erre a tevekénységre a Szlovák Nemzeti Banktól kapott engedélyt. Tehát a pénzünk teljesen biztonságban van egy szlovákiai bankban, amit még a Nemzeti Bank is felügyel.
De hogy lesz ebből befektetés, ha a pénzem a banknál van?
Itt jön képbe az alapkezelő:
Az alapkezelő és a bank között szerződési viszony van. Az alapkezelőnek joga van a számlánkon lévő pénzt befektetni, de a pénz és a befeketés továbbra is a bank számláin marad. Például, ha az alapkezelő úgy látja, hogy a pénzünket Apple részvénybe szeretné fektetni, az alapkezelő "szól" a depozitárnak – banknak, hogy a pénzünkből (más befektetők pénzéből is) ma Apple részvényt szeretne venni. Nagyon fontos ennél a lépésnél: a bank minden vásárlás előtt leellenőrzi a befektetési megbízást, és ha az Apple részvény megvétele összhangban van Zoli szerződésében rögzített stratégiájával, akkor megveszi a részvényt Zoli számlájára. Ez biztosítja azt, hogy az alapkezelő ne tudja öncélúan felhasználni a befektetők pénzét.
Miből él az alapkezelő? Miért kezeli a pénzem?
Ahogy az ábrán is látjuk, a depozitárnak is van egy saját számlája. Erre a számlára fut be az alapkezelő jutaléka – ebből él az alapkezelő. Nagyon fontos: a befektetők vagyona és az alapkezelő vagyona egy külön számlán van vezetve.
Az alapkezelő tehát a vagyon kezelője, nem a tulajdonosa! A tulajdonos mindig a befektető. Minden befektetési társaságnak szigorúan külön könyvelést kell vezetnie a kliensek vagyonáról.
A biztonság megkoronázásaként az egész folyamatot a Szlovák Nemzeti Bank is felügyeli.
Éppen ezért fontos, hogy csak az általa bejegyzett és felügyelt társaságokra bízzuk a pénzünket!
Az alapkezelő társaság terméke a befektetési alap. Egy alapkezelőnek bármennyi befektetési alapja lehet. Mi befektetők döntjük el, milyen befektetési alapba és milyen stratégiával szeretnénk befektetni és kamatoztatni a pénzünket. Az alapkezelő motiválva van, hogy a lehető legjobban gazdálkodjon a pénzünkkel, ugyanis így vonzóbbak lesznek a termékei és még több ügyfelet fog szerezni a jövőben, ami számára több hasznot jelent.
Mi történik, ha az alapkezelő csődbe megy?
Ha az alapkezelő csődbe megy, Zoli vagyona a saját számláján megmarad, hisz külön volt vezetve az alapkezelő vagyonától. A csőd azt jelenti, hogy az alapkezelő a saját számláján lévő pénzzel nem tudott gazdálkodni, a mi pénzünk továbbra is a bank biztonságos kezében marad, amelyeik egy másik alapkezelő, egy bizonyos idő után átvesz és folytatja a vagyonunk kezelését.
És ha ez nem volna elég, Szlovákiában létezik befektetésvédelmi alap („Garančný fond investícii”). Ez 50.000 eurót visszafizet, ha a választott alapkezelőnk valahogy mégis csalna és hűtlen kezelés esete állna fenn. Fontos megjegyezni, hogy Szlovákia 1993-as létrejötte óta Nemzeti Banktól engedélyt kapott cég esetében ilyenre még nem volt példa.
Ezért is fontos, hogy kire bízzuk a pénzünket.