Ezt a témát járjuk körbe ebben a sorozatban.
Ki ne szeretne gyorsan meggazdagodni, ráadásul legálisan és etikusan? Gondolom mindenkit érdekel a téma. Ezekkel a feltételekkel azonban egy baj van. Egyszerre mindhárom feltétel fennállása esetén csak nagyon ritkán és nagyon keveseknek sikerül. A többség számára elérhetetlen.
Lehet gyorsan, legálisan, etikusan egy MLM rendszer létrehozásával vagy abba belépve annak felfuttatásával, mely akár egy hasznos terméket vagy szolgáltatást is közvetíthet, azonban ezeken a termékeken vagy szolgáltatásokon lévő hatalmas árrés mindenképp felveti annak etikusságát. Hasonló elvű meggazdagodás, ha sikerül valamilyen zsíros állami megrendelésekhez jutnunk. A jelenlegi magyar és szlovák politika is bővelkedik ilyen példákban.
Gyorsan, legálisan, etikusan, meggazdagodhatunk például egy piramisjáték szervezésével, és emberek megtévesztésével. Ilyen társaságok voltak a már megszűnt BMG Invest vagy a Horizont, de ezeken kívül van még rengeteg jelenleg is működő piramisjáték, melyek ebben a pillanatban is meglopják azokat gyanútlan embereket, akik hisznek még a mesékben és a gyors meggazdagodásban. „Befektethetünk” egy nem létező szupervonat fejlesztésébe, vagy akár egy hiper-szuper forex robotba mely évi több száz százalékos hozamot termel és azt csakis a mi számunkra, de akár vásárolhatunk mindenféle „ez most teljesen más és sokkal jobb” kriptovalutát, ami ugye egy „nesze semmi, fogd meg jól” kategória. Ha ilyenekre adjuk fejünket, biztosak lehetünk abban, hogy szépen beetettek.
Gyorsan, legálisan és etikusan vállalkozás létrehozásával vagy megvásárlásával gazdagodhatunk meg. Ezt a folyamatot hívjuk befektetésnek, és ez bizony elég időigényes szokott lenni. Eredményt csak hosszú évek után várhatunk. A téma részletesebb kifejtése itt található.
De ha már befektetésre adjuk a fejünket mégis mennyi az a magas hozam, melyet jogosan elvárhatunk? A papír mindent elbír alapon, biztos vagyok benne, hogy az évi 20-30%-os „ne adjisten” évi 50-100%-os hozam nagyon szépen csillog és gyorsan kigyúlnak a dollárjelek a szemekben, de tegyük fel magunknak a kérdést, hogy reális? Találkoztunk már egy élő emberrel is, akinek éveken keresztül sikerült ezt elérnie?
Na de akkor mennyi is az annyi?
Évi 6% hozam, az sok, vagy kevés? Vagy a 8% a sok és a 6% a reális, vagy netán az évi 15% a tuti? Véleménye mindenkinek van, sőt a kocsmában mindenki ért is hozzá, és még igaza is van. De ha objektívek szeretnénk lenni, akkor kénytelen vagyunk a tényekre hagyatkozni, vagyis az elmúlt időszakokat elemezni. Legjobb, ha több évtizedet vizsgálunk, hogy a múltban mennyi volt az a hozam, amely ténylegesen keletkezett. Ez az adat már nagyon jó közelítő információkat ad számunkra, hogy mégis mekkora elvárásaink legyenek a jövőre nézve.
Tegyük fel úgy a kérdést, hogy ha 100 évvel ezelőtt, 1917-ben befektettük volna a pénzünk a 30 legnagyobb USA vállalatba és azt a pénzt a mai napig ott is hagytuk volna, akkor az idei évig, vagyis 2017-ig éves szinten mekkora hozamot realizáltunk volna évente?
Szerencsére nem kell kockás füzet felett napokat görnyednünk, hogy megkapjuk az eredményt. A neten elérhető egy link [1]:, melynek segítségével tetszés szerinti időszakokat vizsgálhatunk meg. És a helyes válasz az elérhető hozamra ebben a példában 9,958% vagyis évi 10%. Ha bele szeretnénk merülni jobban a témába és hajlandók vagyunk különböző szakkönyveket is elolvasni, ott is rendre ez az elvárt hozam köszön vissza. Leggyakrabban 9-12%-os éves hozamokról van benne szó, melyeknek az alapja szintén a múltban elért tényleges hozam.
forrás: https://dqydj.com/dow-jones-return-calculator/
Most, ha már tudjuk, hogy mekkora hozamokat lehet elérni, és ezt a megfelelő részvényportfólió tartásával tudjuk realizálni, akkor jöhet a másik probléma, hogy ezt hogyan is kell megszerezni. Íme a recept:
- Csökkentsük le a költségeinket amennyire csak lehet
- Kapcsoljuk ki az érzelmeinket
- Rendszeresen ellenőrizzük/ellenőriztessük a pénzügyeinket
Költségek csökkentése
Bárhol is fektetünk be, költségekkel mindig szembesülünk. Ha közvetlenül a tőzsdén vásárolunk értékpapírokat, akkor kénytelenek vagyunk brókeri jutalékokat fizetni. Ezek összege lehet elhanyagolhatóan kicsi (tranzakciónként 1-2 euró), de akár ennek többszöröse is. Ha aktívan kezelt befektetési alapokba fektetünk, akkor leggyakrabban 1-2%-os éves kezelési költséget fizettetnek meg velünk, ami még emelkedhet 20%-os sikerdíjjal, amit akkor számolnak fel, ha a befektetési alap új maximumot ér el. Ezeken felül még számolhatunk belépési díjakkal, melyek a befektetett pénz 0-7%-át teszik ki. Ezek a belépési díjak első ránézésre soknak tűnhetnek, de az éves kezelési költségekhez képest nagyságrendekkel kisebb összegek.
Hogy könnyebben el tudjuk képzelni, hogy mennyi is az annyi, vegyünk egy egyszerű példát:
Tegyük fel, hogy 35 éven keresztül havi 100 eurót fektetünk be egy befektetési alapba, melynek 2%-os éves kezelési díja és 5%-os belépési költsége van, miközben nem tartalmaz sikerdíjat. Egy ilyen befektetési alap teljesen általános jellemzőkkel bír, és a valóságban elérhető befektetési alapok nagy része is hasonló felépítésű.[2]
35 év alatt összesen 42.000 eurót fektetünk be. Ebből a belépési költségek 2.100 eurót tesznek ki. Tehát a befektetési alapba ténylegesen összesen 39.900 EUR kerül.
9%-os bruttó hozam (számoljunk a fent említett 9-12%-os sáv alsó részével) és 2%-os kezelési költség mellett (nettó hozam 7%) is sikerülne majdnem megnégyszerezni a befektetett pénzmennyiséget. De számoljunk utána vajon mennyi pénzt is fizetünk ki kezelési költségként? Évente csak a kezelt vagyon 2 százalékáról van szó, nem lehet olyan sok. Nos a 35 év alatt ez összesen 33.626 EUR összeget tesz ki![3] Ezt az összeget fizetjük a portfóliómenedzsernek, hogy kezelje a pénzünket! Ehhez képest az 5%-os belépési költség a maga 2.100 eurós összegével már csak aprópénznek tűnik. Azt hiszem, hogy mindenki egyetért velem abban, hogy érdemes lenne ezeket a költségeket, sőt elsősorban az éves kezelési költséget leszorítani. Szerencsére már Szlovákiában is elérhetők olyan befektetési alapok, melyeknek az éves kezelési költsége 1%-os szint körül szóródik, sőt előfordulnak ennél olcsóbbak is. Persze elsősorban nem ezekkel van tele a piac, hiszen ezeken kisebb a portfóliómenedzser haszna. Kisebb-nagyobb utánajárással, azonban megtalálhatjuk ezeket az alapokat.
Nézzünk meg egy olyan grafikont, ahol a befektetési alap ugyanezt a teljesítményt nyújtja, tehát évi 9%-ot, de a kezelési költségként csak évi 1% kerül levonásra. Így a tiszta hozam évi 8%.
A várható hozamunk így 157.590 EUR helyett 196.441 EUR. A különbség 38.851 EUR! Biztos vagyok benne, hogy megér egykis utánajárást! Évi 1%-os kezelési költség megtakarítása (ugye, milyen kicsinek tűnik, hogy 1%?) ilyen óriási pénzmennyiséget tesz a zsebünkbe, vagy vesz ki onnan.
És ha már el szeretnénk veszni a befektetési alapok tengerében, akkor keressünk olyanokat, melyeknek minél alacsonyabb a kezelési díja és melyekben vagy nincs, vagy elhanyagolhatóan kicsi a sikerdíj. Azonban érdemes belegondolni abba is, hogy a sikerdíj nélkül a portfóliómenedzserek kevésbé érdekeltek abban, hogy maximalizálják a hozamainkat, hiszen ezért cserébe nem kapnak semmi extra bevételt. Viszont ezt a problémát is ki tudjuk küszöbölni.
A következő két pontról a cikk 2. részében olvashattok.
[1] Ezt az elvárható 9-12%-os éves hozamot könnyen leellenőrizhetjük, hogy mennyire valós. Ezen a linken szabadon beállíthatjuk az a kezdő és utolsó évet és látjuk, hogy az adott időszakban mekkora éves elvárható hozamunk lehetett, ha a Dow Jones indexbe fektettünk (USA 30 legnagyobb vállalata). Érdemes legalább 10-20 éves vagy még hosszabb időtartamokat vizsgálni. A legtöbb témával foglalkozó szakkönyv is ebben a 9-12% terjedelemben határozza meg az elvárt és elérhető éves hozamot.
https://dqydj.com/dow-jones-return-calculator/
[2] http://peniazesucas.sk/porovnanie-poplatkov-vo-fondoch/ A Szlovákiában jelenlévő legnagyobb 15 befektetési alap átlagos éves kezelési díja 1,88%.
[3] Ezt könnyen meghatározhatjuk egy egyszerű ökölszabállyal. Tudjuk, hogy az utolsó évben a 157.590 EUR 2%-át fizetjük ki, ami 3.152 EUR, ez az összeg a korábbi években rendre kisebb és kisebb az első évben pedig szinte nulla. Mivel a befektetés exponenciálisan nő, ezért valószínűleg túlbecsüljük a költségeket, ha úgy számoljuk ki, hogy az utolsó év és az első év átlagát vesszük, és ezt szorozzuk meg 35 évvel (55.160 lenne a túlbecsült összeg). Pontosabb eredményre jutunk, ha az utolsó év költségének harmadát szorozzuk meg 35 évvel (36.773 EUR).