Ebben a részben a már megismert legoptimálisabb lehetőségeket részletezem.
Ahogy azt láttuk, havi 20 eurós megtakarítás esetén is könnyen okozhatnak több ezer eurós, szélsőséges esetben akár 10.000 eurós különbségeket is. Egyedül a lakástakarékpénztárak gyerekeknek szóló termékeit nem elemeztem, viszont ezekről készült egy hasznos cikk a honlapon, melyből megtudhatjuk, hogy a terméket gyakorlatilag egy betétkönyv szerű termékké degradálták le. A cikk első részében pedig láttuk, hogy az ilyen termék a lehető legkisebb hozammal jár.
Ha tehár úgy döntünk, hogy a félretett pénzünket inkább a gyermekünk számára szeretnénk kamatoztatni és nem a pénzügyi cégek zsebét szeretnénk vele kitömni, akkor a legoptimálisabb választás, ha passzívan kezelt befektetési alapokat választunk, hiszen ezeknek a legalacsonyabb a költségük. Amit meg, ugye, nem fizetünk ki költségként, az a saját zsebünkben marad, és szépen gyarapszik.
Ebben a cikkben már nem a költségeké a főszerep, hanem az, hogy további apró lépésekkel milyen további pozitívumokat tudunk előidézni.
Nézzük is a kiindulási adatokat:
Havi 20 eurót spórolunk a gyermekünknek 25 éven keresztül. Összesen ez 25 év x 12 x 20 euró = 6.000 eurót jelent. Levonva minden költséget és így 8,7%-os nettó hozammal számolva[1] 25 év múlva 18.768 euró lesz várhatóan a számláján.
Az első cikkhez képest eddig nem mondtam újat, de játszunk el a gondolattal, hogy nem 6.000 eurót teszünk félre, hanem beledobunk még egy ezrest rögtön az elején. Ezt a pénzt, ha akarjuk könnyedén összeszedjük a gyereknek. Hiszen 800 euró körüli összeget kapunk az államtól gyerek születésére, meg a rokonok is sürgölődnek babalátogatáskor és az ajándéktáskában a különféle játékok és ruhácskák között sokszor boríték is lapul. És most őszintén, nem kellene félretenni ezt a pénzt inkább továbbtanulásra vagy lakhatásra, ahelyett, hogy megvesszük a tizenötödik plüssállatot és a huszonkettedik rágókát?
Nézzük is, hogy hogyan változik a vagyon nagysága 25 év múlva, ha rögtön az elején egy ezressel indítunk:
A várható vagyon nem csak egy ezressel ugrik meg, hanem ennek hétszeres összegével, pontosan 7.160 euróval! Betettünk egy ezres és hét darab ezrest veszünk ki. Ennyit csinál a kamatos kamat 25 év alatt.
Most játszunk el azzal a gondolattal, hogy gyermekünk ezt a pénzt nem fogja felhasználni, hanem mondjuk a saját ingatlanának jelzáloghitelét fogja vele fedezni[2]. Az éves hozam felét, azaz 8,7%/2=4,35%-ot folyamatosan kivesz a befektetésből. Ez pénzben 1.128 euró évente, míg havonta 94 euró. De a vagyon ezután is gyarapszik éves 4,35%-os hozammal! Sőt a kivehető összeg is növekszik évi 4,35%-kal (de most ezzel nem számolok)! Nézzük mi történik a vagyonnal a következő 30 évben, ameddig a jelzáloghitel tart:
Tehát a gyermekünknek lehetősége van 25 éves korában arra, hogy felhasználva a szülők által gyűjtött vagyon támogatását havi szinten 94 euróval csökkentse a jelzáloghitelét úgy, hogy a vagyont nem használja el, hanem az még - igaz fele akkora hozammal, de - továbbra is gyarapszik. A vagyon 55 éves korára 171.305 euróra nő úgy, hogy ahhoz egy fillért sem tett hozzá, sőt 30 éven keresztül havi 94 eurót, azaz összesen 94*12*30=33.840 eurót kivett belőle a saját jelzáloghitele törlesztésére.
És mindezt miből? Mindössze havi 20 euróból, meg abból, hogy a nagypapi és nagymami meg a rokonok borítékban érkező pénzét időben a legmegfelelőbb helyre tettük. Lehet, hogy ezek a számok eléggé hihetetlenek, de a statisztika és az exceltábla nem hazudnak. Kamatos kamat a világ nyolcadik csodája, nézz utána.
És lehet ezt még fokozni?
Naná! Szülőként az mellett, hogy a gyereket etetjük és ruházzuk, bizony még nevelnünk is kell. És sok minden más mellett jó lenne pénzügyi tudatosságra is nevelnünk, mivel az oktatási rendszerben elég nagy hiányosságok vannak ezen a területen. És mi lenne megfelelőbb erre, ha nem egy olyan számla, melyet a gyerek is lát és tapasztal? Olyan pénzügyi termékeket kell választanunk, melyek a szülők mellett a gyereket is értesítik a vagyon alakulásáról, változásáról (pl. rendszeres, havi e-mail formájában). Természetesen a gyerek eleinte ennek semmi hasznát nem veszi, sőt még iskolás korában is valami misztikum lesz számára, de ahogy közelít a felnőttkor felé úgy fogja egyre jobban érteni a befektetés és megtakarítás fontosságát és szabályait. És akár módja lesz kiegészíteni a saját befektetési számláját a zsebpénze vagy a nagyszülők szülinapi borítékpénze egy részével is. Mert ugye az élet és a tapasztalat a legjobb tanító.
És igen, szülőként ezzel megalapozom a gyerek jövőbeli vagyonát, lakhatását és pénzügyi nevelését. mindössze havi 20 euróból.
[1] Az indexkövető passzív befektetési alapok teljesítménye könnyen nyomonkövethető az interneten. Az elmúlt 100 év átlagos éves teljesítménye költségek nélkül 10% körül van. Erről magad is meggyőződhetsz a https://dqydj.com/dow-jones-return-calculator/f
honlapon. Az összes költséget levonva még mindig megmarad kb. 8,7%-os éves nettó hozam.
[2] Erről részletesen majd egy cikk fog szólni, lényege az, hogy saját havi jövedelmünk (fizetésünk) helyett a befektetéseink hozamából is tudunk jelzáloghitelt fizetni. Ez esetben jelenleg számoljunk azzal, hogy a 8,7%-os nettó hozam felét árfolyamnövekedés, a másik adja felét pedig osztalékok adják, melyet akár ki is vehetnénk.