A kötvényekről szóló értekezés első részét annál a kérdésnél hagytuk abba, hogy meg kell-e várnunk a futamidő végét, hogy visszakapjuk a pénzünket? Sajnos hiába kopogtatnánk annál a társaságnál, vagy államnál, akinek a pénz kölcsönadtuk, idő előtt nem fogja azt nekünk visszaadni, ellenben semmi nem tiltja, hogy a kötvényünket értékesítsük valaki másnak. Ezt a kötvénypiacon tudjuk megtenni (itt alakul ki az árfolyam is, vagyis a kötvények pillanatnyi ára).
Ha kimaradt volna az 1. rész, mindenképp olvasd el ITT.
Kötvények értékesítése változatlan körülmények mellett. Nézzük meg ezt az esetet a pizzázós példánkon. Már 3 év telt el azóta, hogy Zoli megnyitotta a pizzázóját és már 3 alkalommal utalt Gergelynek 2.000 eurót, és a kötvény futamidejéből még 2 év van hátra. Azonban Gergelynek váratlanul elromlott az autója és újat kell vásárolnia. Ehhez szüksége van a Zolinak kölcsönadott 20.000 euróra is.
Zoli nem tudja kifizetni számára a 20.000 eurót, hiszen ebből a pénzből vette a pizzázó kemencéjét, és amúgy is 5 éves futamidőben egyeztek meg, amiből 2 év még hátravan. Gergely azonban találkozik Tibivel, aki épp 20.000 eurót szeretne befektetni 2 éves futamidőre. Meg is egyeznek. Tibi kifizeti Gergelynek a 20.000 eurót, aki most már megveheti az új autót. Az adásvételről Zolit is értesítik, aki a következő két kamatfizetést már Tibinek fogja utalni.
Hogy zajlik a valóságban? Ahogy már említettem a valóságban ez a tranzakció az értéktőzsdén zajlik, melyet pontosan ilyen eseményekre találtak ki. Itt találkoznak azok az emberek, akik pénzt szeretnének befektetni, és ugyanúgy ide jönnek azok is, akik el szeretnék adni a már meglévő befektetésüket. Jellegét tekintve az értéktőzsde nem sokban különbözik a falusi zöldségpiacoktól, ahol paprikára és paradicsomra megy az alku. Itt ugyanaz megy, csak zöldségek helyett befektetéseket, jellemzően részvényeket és kötvényeket (illetve más egyéb értékpapírokat) adnak és vesznek. És ahogy a zöldségpiacon is folyamatosan változik a paradicsom ára az értéktőzsdén jegyzett kötvények árfolyama is folyamatosan ingadozik. De mitől is változik az ár?
Kötvények értékesítése megváltozott körülmények mellett. Módosítsuk a példánkat úgy, hogy változnak a körülmények. Zolinak jól megy a bolt, szeretne tovább terjeszkedni, ezért elhatározza, hogy nyit egy ugyanolyan pizzázót a szomszédos városban is. Sajnos még nincs akkora tőkéje, hogy egyedül kivitelezze, ezért újra kötvénykibocsátásból szeretné megfinanszírozni. Gergely nem tud több pénzt befektetni, sőt a meglévő befektetését is el szeretné adni. Tibinek azonban van még szabad tőkéje, ezért Zoli hozzá fordul. Tibi viszont nem elégszik meg 10%-os hozammal, hanem 12%-ot szeretne. Mivel Zoli nem talál másik befektetőt, kibocsátja a következő 20.000 euró értékű kötvényét 5 éves futamidőre, de ezt már 12%-os éves kamatra. Tibi ebből évente 2.400 euró kamatot fog kapni, az 5. év végén pedig visszakapja az eredetileg befektetett pénzét
Közben Gergely is el szeretné adni Tibinek a meglévő kötvényét, melynek már csak 2 év futamideje van és 10%-os kamatozása. Tibi viszont úgy gondolkodik, ha Zolitól az új kötvényt 12%-os kamatra kapta, akkor a Gergely régi kötvényét nem fogja 20.000 euróért megvenni, hiszen annak alacsonyabb a kamatszintje, vagyis kedvezőtlenebb. Ő ugyanúgy 12%-os hozamot szeretne kapni a régi kötvényért is, ezért Gergely kötvényét csak 19.355 euróért hajlandó megvenni!* Gergely vagy elfogadja Tibi árát, vagy lejáratig tartja a kötvényt, amikor Zoli kifizetné számára a 20.000 eurót.
Hogy működik a valóságban? Tegyük fel a kérdést. Melyik a jobb befektetés? Az, amelyik 5 év alatt évente 10%-os hozamot kínál vagy az, amelyik 12%-osat? Természetesen a 12%-os hozam a kedvezőbb, ezért az a kötvény, amelyik csak 10%-os hozamot kínál kevésbé értékes, vagyis csak olcsóbban értékesíthető, hiszen, aki ezt tőlünk megvenné, vehetne akár 12%-os kamatozású kötvényt is. Tehát ha a 3. évben ki szeretnénk szállni a kötvénybefektetésünkből, akkor könnyen lehet, hogy nem tudjuk értékesíteni azt az eredeti áron, hanem csak olcsóbban. Az ügyleten nem feltétlenül bukunk, hiszen már kaptunk éves kamatokat, de befektetett pénzünket csak akkor tudnánk maradéktalanul visszakapni, ha kivárjuk az 5. év végét. A fenti gondolatmenet fordítva is elsülhet. Ha időközben az újonnan kibocsátott kötvényekre már csak 8%-os hozamot ígér a vállalat (a példában Zoli) a mi 10%-os kötvényünk hirtelen többet ér! Vagyis, ha idő előtt ki akarunk belőle szállni, akkor találhatunk olyan befektetőt, aki ezt hajlandó tőlünk magasabb áron is megvenni, például 20.690 euróért.
Ha már tudjuk, hogy főként az új kibocsátású kötvények kamatszintje befolyásolja a régiek árát, akkor most már csak azt kellene tudnunk, hogy mi befolyásolja az új kötvények kamatszintjét. A válasz pedig az, hogy az általános kamatszint, vagyis a jegybanki alapkamat. Ha a jegybanki alapkamatok növekednek, akkor a régi kibocsátású kötvények értéke csökken, de ha épp fordított a helyzet, vagyis a jegybanki alapkamatok csökkennek, akkor a régebbi kötvények értéke növekszik.
Természetesen a kötvényárfolyamokra nem csak a fenti hatás hat, hiszen az árfolyamok reagálnak a kötvényt kibocsátó vállalatokról megjelenő új információkra, a devizaárfolyamok változásának hatásra, az adott ország gazdáságában történő változására és nem utolsósorban az általános hangulat változásaira is.
*A számítást a valósághoz képest nagyban leegyszerűsítettem. Ez az ár úgy jön ki, hogy Tibi elvárt hozama 12%, tehát ha fennmaradó 2 évben kap 2.000-2.000 euró kamatot, majd Zoli kifizeti számára a 20.000 eurót, tehát még további 645 eurót kap a befektetett 19.355-höz képest. 4645/19.355=0,24 vagyis két évre 24%, egy évre 12%.