Alapfogalmak: Mik azok a kötvények?

2017. 01. 11.
Profile picture for user Gergely
Csongár Gergely
2007-ben végeztem a Budapesti Corvinus Egyetem vállalati pénzügy szakán. Szakterületem a tőzsde, a befektetési alapok, valamint a részvények, melyekkel az egyetem elvégzése után is aktívan foglalkozom. Rovatomban először igyekszem elmagyarázni az egyes befektetési alapfogalmakat, hogy a megfelelő ismérvekkel felvértezve a komolyabb elemzések is könnyen fogyaszthatók legyenek. Célom, hogy hasznos és aktuális információkkal szolgáljak a számunkra elérhető befektetési lehetőségekről, és ezáltal az olvasóim nagyobb áttekintéssel kezelhessék pénzügyeiket.
Lépjünk kapcsolatba!

Mi a kötvény? Ha kiindulunk a hivatalos magyar megnevezésükből, akkor könnyen kideríthetjük, hogy mit is jelentenek. Hivatalosan a kötvény neve „hitelviszonyt megtestesítő értékpapír”, vagyis minden bizonnyal valamilyen hitelezésről és értékpapírról lehet szó. Minden esetben szükség van egy hitelezőre, aki a pénzt, vagyis a hitelt adja és egy társaságra, vagy államra, mely a hitelt fogadja, valamint a kötvényt kibocsátja. Tehát kötvény lényegében egy hitelről szóló igazolás. A kötvényeknek rengeteg fajtájuk van, különbözhetnek az időtaramban, vagyis a lejárati időben, kamatfizetési gyakoriságban (havi, éves, egyszeri, stb.), kamat mértékében, törlesztésben, pénznemben, stb.

Lássunk egy példát a való életből:

Zoli a mesterszakács ''Zoli Pizzázója'' néven pizzázót szeretne nyitni, de sajnos nincs hozzá elég saját tőkéje. Szüksége van még további 20.000 euróra. Egyik lehetősége, hogy kötvényt bocsát ki 20.000 euró értékben, 10% - os kamat mellett, 5 év futamidőre. Gergely, aki ismeri Zolit, és bízik a projektjében, megvásárolja Zolitól 20.000 euróért a kötvényt. Zoli ebből a pénzből már meg tudja nyitni a pizzázóját. Meg tudja venni a szükséges berendezéseket, van elég tőkéje az üzemeltetésre, és végül lehetősége van hasznot termelni.

 

Image
abra_kotveny.png

 

Milyen kötelezettségei vannak Zolinak? A 10%-os kamat (szelvény, szlov.: kupón) azt jelenti, hogy minden évben ki kell fizetnie Gergelynek a kötvény értékének, vagyis a kölcsönbe kapott pénznek a 10%-át (esetünkben 2.000 eurót). Tehát az 5 éves futamidő alatt ki kell fizetnie összesen 5x2.000 euró kamatot, a futamidő végén pedig vissza kell fizetnie a kölcsönkért összeget, vagyis a kötvény névértékét, a 20.000 eurót.

 

Image
Kotveny-Dlhopis-fogalmak.png

Egyéb felmerülő kérdések:

Ki határozza meg a kamatot?

A kamatot Zoli, vagyis a kötvény kibocsátója határozza meg, viszont számolnia kell a kereslettel is, hiszen olyan kamatot kell meghatároznia, amely mellet már talál valakit, aki ezt a kötvényt megvásárolja. Ugyanis a kötvények hordoznak bizonyos kockázatot. Tegyük fel a kérdést, hogy hajlandók lennénk-e Zolinak kölcsönadni 1-2%-os éves kamatra, vagyis megvásárolnánk-e Zoli kötvényét, ha csak évi 1-2 százalékot kamatozna? A bankban ezt a kamatot szinte kockázatmentesen megkaphatnánk. Zoli pizzázója becsődölhet, Zoli hosszabb időre kórházba kerülhet, előfordulhat, hogy a pizza már nem lesz annyira trendi stb. Tehát olyan kamatot kell kínálnia, amely az adott kockázat mellett már bevállalható lehet. 10-15%-os kamatért lehet már akadnának jelentkezők. Általában jellemző, hogy minél kockázatosabb a kötvény kibocsátója/projektje, annál magasabb kamatot kell kínálnia.

Kik bocsáthatnak ki kötvényeket?

Jellemzően államok, önkormányzatok, vállalatok, de akár magánszemélyek is kibocsáthatnak kötvényeket a fenti példa alapján.

Mikor érdemes a kötvényekbe fektetni?

Hosszútávon mindenképp a részvények tartásával profitálhatunk a legtöbbet, azonban ahogy már említettem, a kötvények árfolyama sokkal kevésbé ingadozik. Kötvények elsősorban azoknak ajánlhatók, akik jobban szeretik a kiszámíthatóságot és ezért cserébe hajlandók megelégedni egy részvénybefektetésekhez képesti alacsonyabb hozammal.

Meg kell várnunk a futamidő végét, hogy visszakapjuk a pénzünket?

A kötvényünket szabadon értékesíthetjük, ha találunk rá vevőt. Azonban ennek a kérdésnek a részletes megválaszolását a következő cikkünkben olvashatjátok, melyben részletezzük a másodlagos piac fogalmát, valamint működési elvét és logikáját.

 

Sikerült olyanról írnunk, amiről nem tudtál? Találkoztál olyasmivel, ami cikkünkbe nem fért bele, és megosztanád tapasztalatodat a témában? Várjuk kommentben, emailben vagy Facebook oldalunkon, esetleg privát üzenetben!

Új hozzászólás

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
CAPTCHA
Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.