Konkrét termékekről csak akkor érdemes beszélnünk, ha már tudjuk, mik az elérni kívánt céljaink és tudjuk, mekkora összeg szükséges az adott célok megvalósításához. Nagyon gyakori hiba, hogy túlságosan a részletekre összpontosítunk, és nem látjuk magunk előtt a teljes képet.
A banki tanácsadók és az ügynökök gyakran kezdik a beszélgetést rögtön termékekre irányítva a figyelmet, mielőtt még tudnák, mire is van szüksége az ügyfélnek. Tőlünk is gyakran kérdezitek, hogy egy adott befektetési alap/fond jó-e, illetve melyik jobb vagy rosszabb. Sokan arra keresik a választ, megéri-e még a lakástakarék (stavebné sporenie), és hogy milyen jobb alternatívák léteznek az effektív spóroláshoz. Mielőtt ezekre a kérdésekre választ kapnánk, fontosabb tudni, hogy céljank eléréséhez megfelel-e a befektetési alap vagy a lakástakarék.
Szükségem van egyáltalán egy pénzügyi tervre?
Mikor hosszú utazásra indulunk, mindig ajánlatos készítenünk egy útitervet. Előre eldöntjük, hogy gyalog megyünk-e, autóval, vonattal esetleg repülővel. Pontosan eltervezzük, mikor kell elindulnunk, milyen irányba, és ha minden jól megy azt is, hogy mikor kell megérkeznünk. Bepakolunk a hátizsákunkba, bőröndünkbe, kabátot, esőköpenyt is bekészítünk kellemetlen időjárás esetére. Ilyen meggondoltan és felkészülten vágunk neki minden egyes kirándulásunknak.
A pénzügyek terén, hiába nagy a hasonlóság, többnyire teljesen máshogy viselkedünk. Nincs egy konkrét tervünk a jövőre nézve, a legtöbb ember hónapról-hónapra él, és nem készít be tartalékot. Ezért, ha nehézségek támadnak, felkészületlenül éri a baj. Ha egy 500 eurós nem várt kiadás ér így bennünket, sokszor nem marad más megoldás, mint kölcsönhöz folyamodni. A legtöbb adósságba keveredett ember története így kezdődik.
Személyes megjegyzés: az ilyen típusú életvitelnek leggyakrabban nem az alacsony kereset az oka. Nagyon sok ember hónapról-hónapra élt akkor is, mikor 500 eurót keresett, és ma is, mikor 1200 eurót keres. Vannak szokások, amelyeket a kereset növekedésével sem tudunk levetkőzni.
Sokkal könnyebben vehetjük az elénk gördülő akadályokat, (mert nincs olyan, hogy legalább egyszer ne érne minket egy váratlan kiadás) ha rendelkezünk tartalékkal. Ezt a továbbiakban mint középtávú rezervának (tartalék vagy likvid tartalék) fogjuk nevezni.
Mi is tehát a pénzügyi terv?
A pénzügyi terv nem más, minthogy megfogalmazzuk, mik a céljaink az életben, és különböző pénzösszegeket rendelünk hozzájuk. Ennyire egyszerű, és mégis rengetegen élünk konkrét terv nélkül. Pedig elég lenne csak egyszer megállnunk 30 percre és papírra vetni a dolgainkat. Nincs ebben semmi atomfizika.
Amint megvannak a konkrét (vagy kevésbé konkrét) céljaink, már csak azon kell gondolkodnunk, hogyan halmozzuk fel a kívánt összeget. Az már teljesen mindegy, hogy aztán ezt tetőjavításra, új autóra költjük vagy a nyugdíjas éveinkre spórolunk. Ahogy írtam, amint a célunk világos és elkezdünk érte tenni valamit, a munka nagy részét már el is végeztük.
*megvalósítani a célt nem más, mint megtakarítani a hozzá szükséges pénzt
Feladatként mindenkinek ajánlom, hogy készítse el a saját kis idővonalát a céljaival. Ezt aztán akasszuk ki a hűtőre vagy az asztalunk fölé, és máris közelebb kerülünk a megvalósításhoz, ha így emlékeztetjük rá magunkat minden nap. Célunk természetesen sokféle lehet, így a pénzügyi tervünk is lehet sokkal összetettebb, mint a fenti kis vázlat. A google egy ilyen találatot is kiad, ha a témában keresgélünk.
Mint ahogy ez első ábrán is látható, mindegyik célunkhoz nagyságrendileg különböző összegek is kerülhetnek. Régen ezek a célok bögrék vagy borítékok formájában kezdődtek, ahová szüleink, nagyszüleink el-eltették pénzüket. Mára a bögréket felválltották a különböző számlák és pénzügyi eszközök: már nem egyszerű bögrénk van a nyugdíjspórlásunkra, hanem felturbózott, infláció feletti és adómentes „bögrénk“, és a nyaralásunkra is garantált kamatozású számlákon spórolunk.
Ha már céljainkat papírra vetettük, ne felejtsünk el a szükséges pénzösszeget is mellé írni, anélkül ugyanis nagy valószínűséggel nem sikerül a megvalósítás. Minél távolabbi a célunk, annál kisebb összeget kell félretennünk, mivel az évek során a kamatos kamat nagy segítségünkre lehet.
A kamatos kamat ismét segít
Nagy különbség van a között, hogy 2 év múlva szeretnénk 10.000 eurót vagy 20 év múlva. Ha 10.000 euróra 2 év múlva van szükségünk, akkor 9.600 eurót kell saját magunknak előteremtenünk, ha viszont csak 20 év múlva van szükségünk ugyanerre az összegre, akkor elég havi 25 eurót félretennünk, ami összesen 6.000 euró önrészt jelent.
Nézzük meg azt is, mennyi pénzt sikerült megspórolnunk ezidáig. Remélhetőleg ez az összeg nagyobb mint nulla. Ha nem, akkor kezdjünk el dolgozni azon, hogy legalább három havi fizetésünk összegét sikerüljön megtakarítani – lelki nyugalmunk és egészségünk miatt is. Hogy a pénzügyi tervet ne becsüljük alá, következő cikkünkben leírjuk, hogyan képes motiválni bennünket, és hogyan segít, hogy ne essünk pánikba a célunkhoz közeledve. Ezeken túl pedig rámutatunk arra is, mi történik velünk pénzügyi terv nélkül.