Január elsejével már-már megszokott, hogy változnak a törvények, az előírások. Pont ezért egy csokorba szedtük azokat a számokat, amelyekre jó lesz emlékezni az új év során: nézzük, melyek azok a legfontosabb változások, amelyek a pénztárcánkat (is) fogják érinteni!
Nyugdíj:
- Egyik legfontosabb változás, hogy a nyugdíjkorhatár 62 év és 139 napra emelkedik
- Nevetséges összeggel, combos 1,80 euróval emelkedik a minimálnyugdíj: 2018-ban ezzel eléri a 271,30 eurót, harminc év igazolt nyugdíjjárulék-fizetés után. Amennyiben a havi nyugdíjjárulékot 40 évig fizettük, a minimálnyugdíj 313,2 eurót tesz ki (itt 2,1 eurós emelkedést figyelhetünk meg).
- A fentiekből is látszik, hogy az állami nyugdíjra senkinek sem érdemes támaszkodni (cikkeink a témában itt ,itt,és itt) – ezért is pozitív változás, hogy a 2. pillérbe is több pénzt fogunk küldeni, 0,25 százalékkal. A 18%-os nyugdíjjárulékból 2018-tól 13,5 százalék megy az első pillérbe és 4,5% jut a magán nyugdíjpénztárunkba.
- Ami a 3. pillért illeti, ugyan itt nem történtek különösebb változások, de azért azért érdemes továbbra is észben tartani: ha a tavalyi évben 180 eurót megspóroltunk a 3. pilléres nyugdíjszámlánkon, akkor ezt leírhatjuk az adónkból a márciusi adóbevallásunkban (amennyiben ennél kevesebbet, akkor természetesebben kevesebbet).
Adózás, létminimum
- Január elsejétől a létminimum összege 199,48 euró,. Ez a szám azért is fontos, mert ebből következik ki az adózás alól felszabadított bevétel nagysága, illetve ezt az összeget minimálisan meg kell hagynia a végrehajtónak a tartozások, hiteltörlesztőrészletek levonása után.
- 1915,01 euró a minimális éves bevétel összege, mely után már kötelező adóbevallást készíteni. Ez annyit jelent, ha 2017-ben az éves jövedelmünk nem haladta meg ezt az összeget, nem szükséges az adópapírokkal bajlódnunk az idén.
- 3830,02 az éves adózás alól felszabadított összeg. Ha nem kerestünk egy évben többet mint 19 948 euró, akkor a fenti összeget az adóalapunkból leírhatjuk.
- 258,72 euró az adóbónusz egy gyermek után.
- Az osztalékok (dividendy) után kevesebbet fogunk fizetni. Eddig ugyanis 14 százalékos egészségügyi járulékot kellett fizetnünk, amennyiben részvényesek vagy társtulajdonosok voltunk valamilyen cégben. Helyette 7 százalékos adót vezetnek be az osztalékra.
Lakáshitelek, lakástakarék-pénztár
- Véget ért az a kor, amikor a bankok a lakáshitelt boldog-boldogtalannak osztogatták. 2018-tól a bankok magasabb, 15 százalékos rezervát fognak követelni a jövőbeli klienseiktől (az eddigi 10 helyett). Vagyis a tiszta fizetésből leszámolják a létminimumot, plusz a 15 százalékos rezervát, és csak az ezután fennmaradó összeget használhatja fel a kliens a havi törlesztőrészletre. (700 eurós tiszta fizetésnél: 700-200 (létminimum)=500 euro. Ebből leszámolják a 15% os rezervát (75 euró)
- Az állam megszüntette a fiataloknak járó hitelek támogatását az eddig ismert formában. A különbség pedig akár több ezer euró is lehet a régi és a január 1-től érvényes rendszer között. Jön az adóbónusz, legfeljebb 400 euró évente. A támogatás a hiteligénylés első 5 évében használható ki, tehát ez maximálisan 2.000 eurós megtakarítást jelenthet összesen. Cikkünk a témában bővebben: Fiataloknak járó támogatott hitel 2018.
Lakástakarék-pénztár - továbbra sem érdemes itt takarékoskodnunk
- Itt sem történtek komyolabb változások, továbbra is az állami támogatás a betett összeg 5 százalékát éri el, maximálisan azonban 66,39 eurót kaphatunk, amit 1.327,80 eurós éves betét esetén érhetünk el (többet nem is érdemes idetenni). Valaki azt gondolná, hogy nem éri meg, de a lakástakarék-pénztár jelenleg második virágkorát éli, köszönhetően a lakáshitelek komolyabb szabályozásának. Lakástakarék elemzésünk itt.
Bónuszemelkedés
Átlagosan 2,71 százalékkal emelkedik a villamos energia ára; 0,38 százalékkal a gáz ára, és 1 százalékkal a távhő ára.
Minden olvasónak boldog, pénzügyi és magánéleti sikerekben gazdag új esztendőt kíván a Pénzügy.sk csapata!