A konszolidáció egy takarékossági és bevételnövelő intézkedéscsomag. A célja, hogy az állam csökkentse a kiadásai és bevételei közötti hiányt, ezzel stabilizálva a költségvetést. Szlovákia államháztartása az elmúlt évek válságai (COVID-19, energiaválság) nyomán jelentős strukturális hiányt halmozott fel és mondhatni fenntarthatatlan szintre emelkedett. Ez az államadósság gyors növekedését eredményezte. Ha ez így folytatódna, az államadósság 2028-ra megközelítené a GDP 70%-át. Ez hosszú távon nem fenntartható, ezért a kormánynak konszolidálni kell. Az ország csak így kerülheti el az adósságválságot.
A konszolidáció célja a költségvetési hiány csökkentése a GDP 3%-a alá (az uniós szabályok teljesítése végett). Erre azonban nemcsak az uniós előírások miatt van szükség, hanem a hosszú távú kihívások – különösen a népesség elöregedése – miatt is. A demográfiai hatások (mint például a nyugdíj- és egészségügyi kiadások növekedése) tovább rontanák a hiányt és adósságot, ha a rendszer nincs felkészítve.
Egy fokozatos konszolidációs pálya tehát elkerülhetővé teszi a gazdasági instabilitást. Bár rövid távon mérsékelheti a gazdasági növekedést, hosszabb távon javítja a kilátásokat és biztosítja az államháztartás fenntarthatóságát.
A konszolidáció igazán tavaly került a középpontba és 2025-re több intézkedést is bevezettek.
A 2025-ös csomag főként bevételnövelő intézkedésekből állt, különösen adóemelésekből. Néhány ezek közül:
- Emelkedett a társasági nyereségadó,
- rendkívüli banki különadót vezettek be,
- emelkedtek a jövedéki adóterhek, különösen a dohánytermékek és alkohol után fizetendő adók
Amiről a legtöbb szó volt és a legtöbb embert érintette, az az ÁFA emelése 20%-ról 23%-ra (a kivételektől eltekintve), és több áfakulcs bevezetése. Emellett a banki tranzakciók után fizetett tranzakciós adó is egy plusz teher volt a vállalkozókra nézve. Az állam tehát ezektől remélt többletbevételeket.
Eredmények:
- Az eddigi eredmények vegyesek. A 2024-es hiány – részben a konszolidációs csomag néhány előrehozott hatása és a vártnál jobb bevételek miatt – nem nőtt tovább, sőt a GDP ~5,3%-ára mérséklődött. Ez még mindig magas, de nem a legmagasabb az EU-ban (pl. Franciaországé is magasabb).
- 2025-re a kormány 4,7%-os hiánnyal számolt, de a Költségvetési tanács előrejelzése szerint a hiány meghaladhatja az 5.2%-ot is. Ezek azonban csak becslések, pontos adatokat nyilván majd jövőre tudunk mondani.
Így reagáltak az egyes társadalmi szervezetek
A költségvetési tanács üdvözölte a 2025-re elfogadott csomagot, de hangsúlyozta, hogy ez csak az első lépés. Szerintük további, a GDP ~1–2%-át kitevő konszolidációs lépésekre lesz szükség évente 2026–2028 között, hogy az adósság valóban fenntartható pályára kerüljön. A tanács javasolta a kiadási plafonok, például a miniszteri fizetések befagyasztásának szigorú betartását, valamint tartalékok képzését. Rámutattak, hogy a konszolidáció szerkezete sem közömbös: a 2025-ös csomag túlzottan a vállalkozásokat terhelte, pontenciálisan rontva a beruházási környezetet és versenyképességet. Ezért idénre mixet javasoltak, ahol a bevételek növelése mellett az államnak magán is kellene spórolnia és javítania a hatékonyságon.
A konszolidációs csomagot kommentálta a Szlovákiai Munkaadók Szövetsége és a Szakszervezetek Konföderációja is. 2025-ben közös állásfoglalást adtak ki, amiben együttesen csaknem 2 milliárd eurónyi éves megtakarítást célzó csomagot javasoltak a kormánynak. Igazodva a költségvetési tanácshoz, a hangsúlyt az állam önmagán való spórolására fektették, 2 milliárd eurós megtakarítást javasolva – például a közszféra bérkiadásainak csökkentésével, vagy az önkormányzatok összevonásával.
Ezeket az intézkedéseket tartalmazza a jelenlegi konszolidációs csomag
Az intézkedéseket több kategóriára bontanám, és a kormány a fentebb elhangzott javaslatok közül néhányat bizonyos módon igyekezett beépíteni a jövő évi csomagba. Néhányat most felsorolok.
Az állam önmagán is spórol: az államnak 1,14 milliárd eurót kellene megtakarítania például az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások csökkentésével, egyes hivatalok megszüntetésével és összevonásával. Hogy pontosan milyen formában szeretnék ezt megvalósítani, a sajtó tájékoztatón nem esett szó. Emellett a béreket – az egészség- és iskolaügytől eltekitnve – a következő évben nem emelnék. Megtakarításokat várnak az önkormányzatoktól is, amelyek részesedése a személyi jövedelemadóból összesen 130 millió euróval csökken. Az állam további összegeket takaríthat meg azzal is, ha az energiaár-támogatásokat uniós forrásokból lehet finanszírozni.
Járulékok és adók: az állam legnagyobb pluszbevételét a munkavállalók egészségbiztosítási járulékának 1 százalékponttal való emelésétől várja, ami 358 millió eurót jelent. A személyi jövedelemadó progresszív jellege erősödik: a mostani 19% és 25%-os kulcsok mellé a magasabb jövedelmek esetében két új kulcs lép be – 30% és 35%. Az alkotmányos tisztséget betöltőknek ezek a sávok még további 10 százalékponttal magasabbak lesznek. A pénzügyminiszter szerint összességében ez több mint 200 millió eurós bevételt hozhat. A cégek számára új adólicenc-sávot vezetnek be az 5 millió eurót meghaladó forgalom esetén, ebből 10 millió eurót remél a kormány, míg a kollektív befektetési alapok különadója 5 millió euróval növeli a bevételeket. A költségvetéshez többletet ad a káros hatású termékek adóztatása is. Az ÁFA a kiemelten cukros és sós élelmiszereknél 19%-ról 23%-ra nő, ebből 90 millió eurónál is többet várnak. Emelik a szerencsejáték adót is. A tranzakciós adó változtatásáról, amihez korábban több politikus is hozzászólt, nem esett szó az intézkedési csomagban. Emellett a biztosítási adó mértéke 8%-ról 10%-ra emelkedik, ami további 36 millió eurót jelent. Az adóelkerülés elleni lépések szintén pluszforrást jelentenek. Az adóhátralékok utólagos befizetésekor járó általános bírságelengedés 81 millió eurót hozhat. Az új QR-kódos fizetések elterjesztésétől 14 millió eurót várnak, a betegszabadság (PN) és a szülési szabadság alatti jövedelmek járulékkötelessé tételétől 24 millió eurót, míg a betegszabadságokra vonatkozó célzottabb ellenőrzésektől 13 millió eurót.
Munkaszüneti napok változásai: módosul a munkaszüneti napok rendszere is. A november 17-i ünnepnap végleg megszűnik, január 6. és május 8. pedig ideiglenesen esik ki 2026-ban. Ezzel együtt megszűnik az ünnepnapokon érvényes boltzár. A pénzügyminiszter szerint ezek az intézkedések 230 millió eurót tesznek hozzá a költségvetéshez.
A céges autók ÁFA-levonásának szűkítése 50%-ra: ha azokat magánhasználatra is bevetik – 86 millió eurót, az egyéni vállalkozók járulékmentességi időszakának 12 hónapról 6 hónapra rövidítése pedig 119 millió eurót jelenthet.
Szociális intézkedések: a betegszabadság idején a munkáltató által fizetett bérpótlék időtartama 10 napról 14 napra nő, ez 25 millió euró megtakarítást jelent az államnak. A betegszabadsági-segély összege a 4. hónaptól kezdődően a 6. hónap végéig 10%-kal csökken, ami 24 millió eurós megtakarítást ad. A 13. nyugdíj összege 2025-ös szinten marad 2028-ig, ebből 34 millió euró megtakarítást vár a kormány. Az egyéni vállalkozók minimális szociális járulékai 20%-kal nőnek, ez további 102 millió eurót eredményez.
A pénzügyminiszter jelezte, hogy a jövőben újabb lépések is várhatók, de ezek hosszabb előkészítést igényelnek. Felmerült például, hogy a bankok nagyobb részt vállaljanak a konszolidációban – így például az állam helyett ők nyújtanának kedvezményt a lakáshitelekre. Szóba került továbbá a nagy kiskereskedelmi láncok erőteljesebb megadóztatása, valamint egy új digitális szolgáltatási adó bevezetése is.
Összefoglaló
Összességében látható, hogy Szlovákia számára is több pilléren nyugvó konszolidációs stratégiára van szükség. Az egyszeri bevételnövelő lépések (pl. adóemelések) rövid távon javítják az egyenleget, de tartós egyensúlyt csak akkor lehet elérni, ha az állam kiadási szintje alkalmazkodik az ország teherbíró képességéhez. Ehhez strukturális reformok kellenek az állami működésben és az elosztórendszerekben (nyugdíj, szociális ellátás, egészségügy), melyek politikailag nehezek, de hosszú távon kifizetődőek. Az EU szabályrendszere keretet biztosít a hiány lefaragásához, de a konkrét intézkedések nem csak számokról szólnak: a konszolidáció társadalmi igazságossága és gazdasági hatásai is fontosak. A következő években a kormány mozgástere szűk, de a rendelkezésre álló opciók ismertek – a szakértői anyagok és az érdekképviseletek javaslatai alapján minden lehetőség terítéken van a kiadások csökkentésétől az adóreformig. A sikeres konszolidáció kulcsa az lesz, hogy a politikai vezetés képes-e hosszú távú szempontokat előtérbe helyezni, és egy széles körben egyeztetett, hiteles programot végrehajtani Szlovákia fiskális jövőjének biztosítása érdekében