Az életbiztosításon belül a rokkantsági (invaliditási) biztosítás az egyik legfontosabb fedezet. Ennek oka egyszerű: az ember legnagyobb gazdasági értéke a munkaképessége és a keresőképessége. Ha ez végleg megszűnik, az nemcsak a család jövedelmét csökkenti drámaian, hanem egyúttal a kiadásokat is növeli.
Míg halálesetnél a család elveszíti ugyan az eltartót, de a költségei is csökkennek, rokkantság esetén a családnak továbbra is fizetnie kell a lakhatást, a hiteleket és a mindennapi kiadásokat, miközben a biztosított személy jövedelme a sokszor elégtelen állami rokkantsági nyugdíj szintjére esik vissza – ráadásul ő maga is költségforrássá válhat az ápolás, kezelés vagy rehabilitáció miatt. Pusztán gazdasági szempontból tehát a rokkantság még súlyosabb következményű, mint a halál.
A rokkantságot Szlovákiában (és hasonlóan Magyarországon is) a munkaképesség-csökkenés mértéke alapján határozzák meg:
- 41–70%: részleges rokkantság (ún. „čiastočná invalidita”)
- 71% felett: teljes rokkantság („plná invalidita”)
A besorolásról a Sociálna poisťovňa (Szociális Biztosító) orvos szakértői döntenek, és az érintetteknek rendszeresen felülvizsgálatra kell járniuk. Ennek során a százalékos mértéket emelhetik, csökkenthetik, vagy akár teljesen megszüntethetik a rokkantsági státuszt.
Jelenleg Szlovákiában kb. 237 000 ember rokkant, ebből körülbelül 140 000 részleges, 97 000 pedig teljes rokkant.
Hogyan lehet biztosítani a rokkantságot (invaliditást)?
Az életbiztosítások piacán két fő módszer létezik:
- A biztosító egyetlen alkalommal kifizeti az előre meghatározott összeget.
- Előny: a pénz a biztosítottnál marad, akkor is, ha később a Szociális Biztosító csökkentené vagy megszüntetné a rokkantsági fokot.
- Hátrány: nehéz pontosan meghatározni, mekkora összeg fedezné 10–20 évre a kieső jövedelmet és többletkiadásokat. A kifizetés után a biztosítás megszűnik.
- A biztosító havonta fizet egy előre meghatározott összeget.
- Előny: könnyű a jövedelem-kiesést pótolni, hiszen a társadalombiztosítási rokkantsági nyugdíjjal együtt a család havi kiadásaira szabható.
- Hátrány: ha a Szociális Biztosító visszavonja a rokkantsági státuszt, a biztosító is megszünteti a kifizetést. A biztosítási díjat pedig a kifizetés ideje alatt is tovább kell fizetni. Emellett a kifizetés automatikusan nem emelkedik inflációval. Ha valaki ma kap havonta 300 eurót és 20 év múlva is azt a 300 eurót kapja majd, 20 év múlva a pénze sokkal kevesebbet fog érni.
Alapvetően tehát az egyszeri kifizetés megfelelőbb konstrukció, ezért ebben a cikkben erre összpontosítunk.
Ha valaki egyösszegű biztosítási kártérítést kap, azt rugalmasan használhatja fel:
- lakhatási költségek és megélhetés fedezése,
- egészségügyi kiadások, rehabilitáció, segédeszközök beszerzése,
- hitel (pl. lakáshitel) teljes vagy részleges visszafizetése,
- vagy akár befektetésre, amelyből tartós jövedelem generálható.
A legnagyobb előny, hogy a kifizetés után nem kell a biztosítónak folyamatosan igazolni az állapot fennállását. Ez hatalmas biztonságérzetet nyújt, hiszen a pénz a biztosítottnál marad, még akkor is, ha idővel az állami rendszer esetleg elvenné a rokkantsági státuszt.
Hogyan kell beállítani a biztosítás összegét?
A biztosítási összeget úgy célszerű meghatározni, hogy az befektetve is képes legyen fedezni a család alapvető kiadásait hosszú távon.
Példa: ha valakinek havi 1 000 €-ra van szüksége a megélhetéshez, akkor egy kb. 240 000 €-os egyszeri biztosítási összeg 5%-os éves hozammal (évi 12 000 €) már képes tartósan biztosítani ezt a jövedelmet.
Konstans vagy csökkenő biztosítási összeg?
- Konstans összegű biztosítás: a biztosítási összeg végig változatlan. Ez a legbiztonságosabb megoldás, mert mindig ugyanazt a védelmet nyújtja, ráadásul indexálással (az inflációhoz igazítva) még jobban követi a növekvő megélhetési költségeket. Pont a stabilabb és minőségibb fedezett miatt viszont drágább, mint az alternatíva.
- Csökkenő összegű biztosítás: a fedezet évről évre csökken. Előnye, hogy olcsóbb, és logikusan illeszthető mellé rendszeres befektetés (pl. ETF-alapokba). Így a biztosítás csökkenő összege és a felhalmozott befektetési vagyon együtt adja meg a megfelelő hosszú távú biztonságot. Másrészt az egészségügyi kockázatok fedezete befektetésekkel egyáltalán nem optimális, ezért ezt a verziót tényleg csak annak ajánlom, akinek 1. hitele van és 2. minden centet számol.
Milyen típusú rokkantságra érdemes biztosítást kötni?
Az optimális megoldás, ha a biztosítás minden típusú rokkantságra (41–100%) vonatkozik, és az összeg egyösszegű kifizetésként érkezik. Így a biztosított:
- részleges rokkantság esetén is kap fedezetet,
- súlyos, teljes munkaképtelenség esetén pedig a lehető legnagyobb összeget.
A rokkantsági biztosítás nem opcionális „extra”, hanem az életbiztosítás központi eleme. Ha hosszú távon biztonságban szeretnéd tudni a családod pénzügyeit, ez az első kiegészítő, amit érdemes beállítani.
- Gazdasági szempontból a rokkantság nagyobb teher, mint a halál.
- Az egyszeri kifizetéses biztosítás rugalmasságot és biztonságot ad.
- Optimális esetben konstans összeggel és indexálással kell dolgozni, de kisebb költségvetésnél a csökkenő összeg + befektetés kombináció is jó megoldás.
- A megfelelően beállított fedezet biztosíthatja, hogy még a legnehezebb helyzetben is megmaradjon a család pénzügyi stabilitása.
Csápai Ádám, Bartalos Réka