Az életbiztosítás talán az egyik legmegosztóbb pénzügyi termék. Sokan felesleges kiadásnak tartják, mások nélkülözhetetlen védelmi hálónak. Gyakran hallani: „nekem nem kell, mert velem úgysem történik semmi”, vagy éppen „inkább befektetek”. Az igazság azonban sokkal árnyaltabb. Nézzük végig a leggyakoribb érveket és ellenérveket, és hogy mikor lehet matematikailag és logikailag is előnyös az életbiztosítás.
1. „Velem úgysem történik semmi”
Sokan azért utasítják el az életbiztosítást, mert el sem tudják képzelni, hogy valaha súlyos betegségben szenvedjenek, rokkanttá váljanak, vagy idő előtt elhunyjanak. A statisztikák azonban mást mutatnak:
- Több mint 700 000 kardiológiai beteg van nyilvántartva Szlovákiában.
- 350 000 ember cukorbeteg.
- Az agyvérzésen átesett betegek 25%-a fiatalabb 60 évesnél, és 15%-uk 40 alatti.
- Évente 35–40 000 új daganatos esetet diagnosztizálnak, köztük sokat fiatal, aktív korú embereknél.
- Minden évben 15–18 000 ember válik rokkanttá, miközben az állami rokkantsági járadék átlagosan csak 230–400 € havonta.
Ezek a számok rávilágítanak: bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor a biztosítás jelentheti a család pénzügyi biztonságát.
2. „Inkább befektetem a pénzemet”
Elsőre logikusnak tűnhet: miért fizessek biztosítási díjat, ha ugyanazt az összeget be is fektethetem? Csakhogy a két megoldás teljesen más célt szolgál.
- Ha havonta 100 €-t fektetsz be 8%-os hozammal, csak 15–20 év múlva épül fel érdemi vagyon.
- Ha viszont az első években történik tragédia – pont amikor a legfontosabb a fedezet, épp a vagyon hiánya miatt –, a befektetett összeg messze nem fedezi a család szükségleteit.
Ezzel szemben egy 150 000 €-os életbiztosítás azonnal kifizet ekkora összeget, ha baj történik. A biztosítás tehát nem a hozamról vagy esetleg megtakarításról szól, hanem arról, hogy azonnali védelmet ad a kritikus időszakban – időt vásárol neked, amíg felépíted a vagyonodat.
3. A hagyatéki eljárás problémája
Halálesetnél a megtakarításokhoz és ingatlanhoz való hozzáférést a család csak a hagyatéki eljárás után kapja meg. Ez átlagosan 6–9 hónapig tart Szlovákiában. Addig a költségek futnak, de a család nem fér hozzá a pénzhez.
Az életbiztosítás ezzel szemben közvetlenül a kedvezményezettnek fizet, gyorsan és egyszerűen. Ez óriási különbség lehet a család életében.
4. „Van elég pénzem, abból megoldom”
Ha valakinek van például 100 000 € megtakarítása és ugyanekkora hitele, akkor jogosnak tűnhet az érv: „ha baj történik, kifizetem a hitelt, és kész”. Csakhogy pénzügyileg jobban jársz, ha a megtakarítást továbbra is befekteted (például 2–3%-os hozammal), miközben a biztosítás fedezi a hitelt.
- Éves hozam 2000–3000 €, ami jóval több, mint a biztosítás 500–600 €-os éves díja.
- Baj esetén a biztosító rendezi a tartozást, a megtakarításaid pedig továbbra is megmaradnak.
5. „Az ingatlanom a biztosításom”
Sokan egy befektetési célú ingatlanra hagyatkoznak: ha gond lenne, eladnák, és abból rendeznék a család helyzetét. De vajon logikus ez?
- Egy 150 000 € értékű ingatlan éves bérleti hozama lehet például 5400 €.
- Miért adnád el, ha mindössze a bérleti bevétel 10%-ából (kb. 500–600 €) biztosítást köthetsz, ami ugyanezt a védelmet nyújtja?
Ráadásul halálesetnél az ingatlan hagyatéki eljáráson megy keresztül, ami hónapokig elhúzódhat. Addig a családnak nem lesz likvid pénze.
Megéri az életbiztosítás?
Fiatalon (különösen 35 év alatt) a kockázati életbiztosítás matematikailag is előnyös:
- olcsóbb,
- könnyebben megszerezhető (jobb egészségi állapot),
- a díja alacsonyabb, mint a vagyonból származó hozam,
- és azonnali védelmet ad a családnak.
Még egy fontos párhuzam: új autót vásárolva senki sem kérdőjelezi meg a kötelező és casco biztosítást, ami évente több száz euró. Pedig az autó bármikor pótolható. A saját életed, egészséged és keresőképességed azonban nem.
Csápai Ádám, Bartalos Réka