Az életbiztosítás sokak számára bonyolult és nehezen átlátható terület. Több mint húszféle kiegészítő biztosítás közül választhatunk, de a legtöbb ember nincs tisztában azzal, melyek igazán fontosak, és melyek inkább csak „luxusnak” számítanak. Ebben a cikkben közérthetően bemutatom, hogyan érdemes optimálisan beállítani az életbiztosítást, hogy valóban védelmet nyújtson a legnagyobb kockázatok ellen – és ne csak felesleges kiadás legyen.
Nagy és kis kockázatok – mi a különbség?
Az életbiztosítás valódi célja, hogy megvédjen fatális események esetén, amelyek alapjaiban rengetik meg egy család anyagi biztonságát. Ezek a nagy kockázatok:
- halál,
- rokkantság (invaliditás),
- kritikus betegségek (pl. rák, infarktus, sztrók),
- súlyos balesetek maradandó következményei.
Ezek ritkábban fordulnak elő, de ha megtörténnek, a következmények súlyosak és hosszú távon is befolyásolják a család életét.
Ezzel szemben a kis kockázatok (pl. csonttörés, pár nap kórházi ápolás, kisebb műtét) kellemetlenek, de nem rengetik meg tartósan a pénzügyi stabilitást. Ezekre a kiegészítő biztosításokra gyakran költenek az ügyfelek, pedig inkább kényelmi szolgáltatásnak tekinthetők. Ráadásul a biztosítók számára is problémásak: sok a vitás eset, nehéz az orvosi bizonyítás, és a kárkifizetések aránya alacsonyabb.
Az életbiztosítás lényege a nagy kockázatok fedezése. A kis kockázatok biztosítása sokszor inkább pénzkidobás.
Haláleseti biztosítás – a család anyagi védelmére
A haláleseti biztosítás célja, hogy a család tagjai ne maradjanak anyagi forrás nélkül, ha a fő kereső elhunyna. Fontos fedezni belőle:
- a gyermekek nevelési költségeit,
- a háztartás fenntartását,
- a fennálló hitelek törlesztését.
Két típusa létezik:
- konstans összegű biztosítás, amely végig ugyanakkora összeget fizet,
- csökkenő összegű biztosítás, amely évről évre a kötelezettségekkel együtt mérséklődik.
Az utóbbi gyakran ésszerűbb választás, mert szépen követi a csökkenő hiteltartozásokat és gyereknevelési költségeket.
Invaliditás biztosítás – a legfontosabb kiegészítő
Sokan nem gondolnak bele, de pénzügyi szempontból a rokkantság (invaliditás) súlyosabb következmény, mint a halál. Miért?
- A család bevételei jelentősen csökkennek (csak az állami rokkantsági járadék marad).
- A költségek viszont nőhetnek (gyógyszerek, ápolás).
- A hitelek és a mindennapi kiadások továbbra is fennmaradnak.
A biztosítás történhet egyösszegű kifizetéssel vagy havi járadék formájában.
- Az egyösszegű kifizetés előnye, hogy a pénzt akár befektetve is hosszú távon fedezetet biztosíthat.
- A havi járadék előnye, hogy közvetlenül pótolja a kiesett jövedelmet, de függ az állami rokkantsági elismeréstől.
Optimális megoldásként érdemes konstans biztosítási összeget választani, amelyet idővel akár indexálni is lehet, hogy lépést tartson az inflációval.
Kritikus betegségek biztosítása – a leggyakoribb rizikók ellen
A kritikus betegségek (civilizačnéchoroby) biztosítása egyszeri kifizetést ad, ha az ügyfélnél súlyos betegséget diagnosztizálnak. Ezek közül messze a leggyakoribb:
- rák (az esetek kb. 75%-a),
- infarktus,
- sztrók,
- sclerosis multiplex.
A biztosítás célja, hogy fedezze az extra költségeket (kezelések, gyógyszerek, kieső jövedelem). Ajánlott a biztosítási összeget legalább 25 - 30 ezer euróban meghatározni.
Baleseti maradandó károsodás biztosítása
Ez a biztosítás egyszeri kártérítést nyújt, ha a baleset maradandó egészségkárosodást okoz.
Ma már szinte minden biztosító progresszív kifizetéssel kínálja, vagyis a súlyosságtól függően arányosan magasabb az összeg.
A biztosítási összeg ideális esetben 18–24 havi nettó jövedelemnek felel meg (átlagosan 20–50 ezer euró).
Betegszabadság (PN) biztosítás
A PN-biztosítás a rövid távú jövedelemkiesést hivatott fedezni. Akkor hasznos, ha valakinek a havi fix kiadásai magasabbak, mint az állami betegbiztosításból kapott táppénz (ami 55% a bruttó bérből).
Fontos paraméterek:
- Karenzidő: pl. 15, 28 vagy 60 nap – minél rövidebb, annál drágább.
- Kifizetés módja: lehet visszamenőleg (az első naptól, ha eléri a karenzidőt), vagy csak a karenzidő utáni napoktól.
Összegzés: Mire érdemes figyelni?
Az életbiztosítást érdemes a nagy kockázatokra fókuszálva beállítani: halál, rokkantság, kritikus betegségek, maradandó baleseti sérülések. Ezek azok az események, amelyek valóban képesek egy család életét anyagilag romba dönteni.
A kisebb kockázatok (pl. törések, rövid kórházi ápolás) inkább kényelmi szolgáltatások, amelyekért gyakran túl sokat fizetünk a valós védelmi értékhez képest.
A jól beállított életbiztosítás win-win helyzet: a biztosított nyugodtabban élhet, a családja anyagi biztonságban van, a biztosító pedig gyorsabban és egyértelműbben teljesít a valódi kockázatoknál.
Csápai Ádám, Bartalos Réka