Az előző cikkben írtam a második legnagyobb hibáról, most leírom, hogy a befektetéseket illetően mi az átlagemberek legnagyobb hibája. Ez pedig nem más, mint az, hogy az átlagember nem befektetőként gondolkodik.
De mi is az a „befektetői gondolkodás”? Kezdjük egy életszerű példával.
Képzeljük el, hogy egy forgalmas városban gyalogosként (átlagember) bemerészkedünk az autók (befektetők) közé. Amint rálépünk az úttestre minimum, hogy egy komoly balesetet kockáztatunk, hiszen gyalogosként képtelenek vagyunk azt a sebességet és azokat a fizikai tényezőket elérni, amelyeket az autósok diktálnak. Vannak bizonyos írott és íratlan szabályok melyet egyszerűen be kell tartanunk. Szaladgálhatunk az autók között, megcsinálhatjuk egyszer, megcsinálhatjuk kétszer, lehet szerencsénk lesz, és nem történik baleset, de előbb utóbb valami el fog csapni.
Valahogy így képzeljük el azt, amikor átlagemberként bemerészkedünk a befektetők közé. Az elvárásainkat és elképzeléseinket hozzá kell igazítanunk a szabályokhoz, melyeket ha nem vagyunk hajlandóak elfogadni, előbb utóbb valami el fog csapni. Jöhet egy kisebb válság vagy egy problémás élethelyzet és könnyyen nagy veszteségben találjuk magunkat.
Kezdjünk is hozzá, hogy mi az a befektetői gondolkodás. Nem hiszem, hogy bárki is vitatkozna velem, ha azt mondom, hogy az átlagember a befektetést egy előre meghatározott időszakra szeretné, melynek letelte után szeretné visszakapni a pénzét (tőkéjét) és hozzá a kamatokat is, sőt sokszor még azt is elvárja, hogy bármikor hozzáférhessen a pénzéhez. Tedd a szívedre a kezded, Te nem így gondolod? Nem így lenne rendjén?
Ismerős? Én tíz évre akarok befektetni, mert utána házat akarok belőle építeni; én 20 évre akarok befektetni, mert akkor még van értelme felélni; én csak 5 évre akarom befektetni, mert utána jó kocsit szeretnék belőle venni, stb…
Ez az időszak lehet 1-2 év, de akár 10-20 vagy még több is, de lényeg és a probléma abban van, hogy az időszaknak van vége. Tehát az átlagember valami átmeneti időszakként tekint a befektetési időtávra,aminek letelte után „visszakapja” a pénzét és hozzá még a „kamatokat” is. A profi befektetők, ha befektetnek, akkor határozatlan időre teszik, ugyanis ők tudatosítják azt a tényt, hogy a befektetés során a pénzt ugyanúgy elköltjük, mintha kenyeret és tejet vettünk volna a sarki boltban, csak használati cikkek vagy élmények helyett olyan dolgokat vásárlunk, melyek ezeket a termékeket és szolgáltatásokat előállítják, vagyis vállalatokat (részvények).
Vegyük például a Szlovákiában legismertebb és leggazdagabb befektetőt Andrej Babišt, aki mellesleg hobbi szinten még cseh pénzügyminiszter is. Ő tulajdonába tartozik az Agrofert, a.s. vállalat, melyen keresztül további több száz vállalat kizárólagos vagy résztulajdonosa (pl. Duslo, a.s., Penam, a.s., Mlékárna Hlínsko, a.s., Hyza, a.s., Kostelecké uzeniny, a.s., Lieken AG, Hospodárske Noviny, Agropodnik Trnava, a.s., stb., hogy csak a legnagyobbakat említsem)[1]. Mivel ő a leggazdagabb szlovák, keresve sem találhatnánk jobb példát, akitől el lehetne lesni pár működő befektetési stratégiát. Mert ha már befektetésre adjuk a fejünket, milyen elveket lenne célszerűbb követni? Valakinek a valakije azt mondta, hogy ide meg ide kell a pénzt tenni mert az a tuti? Vagy úgy érdemes befektetni, ahogy Szlovákia leggazdagabb embere teszi, mert az ő módszere már többszörösen bizonyított?
Tegyük fel a kérdést magunknak, hogy Andrej Babiš vajon milyen időszakra fektet be? Milyen időszakra vásárolta meg a például a vágsellyei Duslo, a.s. vállalatot? 10 évre? 20 évre? Vagy értelmetlen a kérdés, hiszen mi értelme vállalatot vásárolni egy előre meghatározott időszakra?
Az átlagember úgy gondolkodik, hogy beleteszi a befektetésbe a pénzét egy előre meghatározott időre, míg a befektetők, mint Babiš elköltik a pénzüket meghatározatlan időszakra!
És ez egy hatalmas felfogásbeli különbség! Ebből a hozzáállásból (is) ered Babiš 2,4 milliárd eurós[2] vagyona, és az is, hogy az átlagember miért nem tudott még 1-ről 2-re lépni! De most tegyük fel egy másik kérdést, hogyha nem tervezi, hogy kiveszi a pénzét a Duslóból, akkor miért tette bele, vagyis minek, mi célból vette meg? Hogy legyen? Nos, a válasz az, hogy azért vette meg, hogy minden évben kivehesse a cégből az abban megtermelt pénzt úgy, hogy az eredeti befektetett pénzéhez nem nyúl, hiszen nem is tudna, ugyanis a befektetett pénze maga a vállalat. A legújabb Rolls-Royce katalógust lapozgatva nem azon gondolkodik, hogy a Duslo gyárkéményének lebontásából, vagy a műtrágya gyártósor értékesítéséből vegye meg a legújabb modellt, hanem egyszerűen kiveszi a cégből az időszak alatt felhalmozott nyereséget, mely a vállalat normál működése során törvényszerűen keletkezik, és abból.
Az ilyen gondolkodás nagyon messze van az átlagemberek gondolkodásától, akiknek elsősorban ezt kell magukévá tenniük. És most kicsit kiegészítve a fent leírt választ, Babiš azért vette meg a Duslót és a többi vállalatot, hogy a jelenlegi (kevesebb) pénzét sokkal több jövőbelire cserélje.
Vagyis a jelenlegi pénzét elköltötte és vett rajta jövőbeli pénzt. Tehát nem „beletette” a pénzét egy befektetésbe, ahogy azt az átlagember elképzeli, hanem elköltötte! A modell működik, hiszen folyamatosan nő a vagyona. És ezt a vagyont ne úgy képzeld el, hogy Prága mellett van egy hatalmas széf, mely színültig van egyeurósokkal, ahol Dagobert bácsi módjára bármikor jót fürödhet benne. Most kapaszkodj meg! Ez a vagyon pénz formájában nem is létezik és sosem létezett, hiszen a Babiš által birtokolt vállalatok értéke adja össze! Mivel ezek a vállatok folyamatosan működnek és nyereséget termelnek természetes dolog, hogy folyamatosan növelik Babiš vagyonát. Neki már semmi dolga vele, nyugodtan élhet hobbijainak (épp pénzügyminiszter), rá sem kell néznie a vagyonára, az anélkül is egyre több és több lesz. Money makes money. Ilyen egyszerű a recept.
Ha bővebben érdekel a téma és szeretnél hasonló befektetési portfóliót, mellyel Andrej Babiš is rendelkezik (természetesen kicsiben), vedd fel a kapcsolatot a Pénzügy.sk szerkesztőivel és együtt megtesszük az első lépéseket!
[1] https://www.agrofert.cz/nase-spolecnosti?page=1
[2] https://encyklopediapoznania.sk/clanok/6725/najbohatsi-slovaci-v-roku-2015