Íme, a leggyakoribb internetes csalások és megelőzésük

Milyen internetes átverések léteznek? 

Az internet térhódításával minden háztartás számára elérhető lett a maga összes előnyével és veszélyével. A csalók pedig ahogy átköltöztek az online világba, számos módot találtak arra, hogy az emberektől pénzt csaljanak ki. Nézzük hát, mik a leggyakoribb csalások!  

Marketplace átverés: előrerendelt futár 

Aki az interneten már hirdette használt dolgait, az tudja, hogy az érdeklődők változatos minőségben és mennyiségben keresik meg az eladókat. Akár legyen az a bazos.sk, bazar.sk vagy más használt dolgot árusító platform, mint a Facebook Marketplace, ott csalók biztos lesznek. 

A leggyakoribb csalás ezeken a felületeken az, amikor komolynak tűnő érdeklődő akad, aki azonnal hajlandó a használt tárgyat megvenni. Neki azonnal kell, ezért annyira előzékeny, hogy még a futárt is „megrendeli”, hogy ne kelljen nekünk. Ahhoz viszont, hogy a nem létező futár kiérjen, egy hivatkozást is küld, amin be kell pötyögnünk a személyes, valamint a bankkártyaadatainkat.  

Csak hogy nincs olyan, hogy „másnak rendelek futárt”, és az oldal egyetlen célja, hogy az ezeket adatokat kinyerje tőlünk, amiket aztán felhasználhat. Ha megtörténik a baj, a bankkártyát érdemes azonnal letiltani, és az esetet jelenteni a banknak, valamint a rendőrségnek. Ha tehetjük, akkor a felhasználót is jelentsük azon a felületen, amin a csalás történt, hogy másokat megvédhessünk. 

E-mail vagy SMS csomagrendelésről 

Másik népszerű formája a bankkártyás átveréseknek az, amikor egy telefonszám vagy e-mail futárnak adja ki magát, és ahhoz hasonló módon fogalmazza meg szövegét. Általában „baj van” a csomaggal (amit sosem rendeltünk meg és nem is létezik): nem egyértelmű a szállítási cím, nincs a teljes összeg rendezve, még hiányoznak adatok. Ilyenkor egy olyan oldalra irányítanak át minket, amin ezeket az adatainkat bepötyöghetjük. 

Ilyen adatokat a futárszolgálat általában nem kér, sokszor a hibás címet is képesek korrigálni. Ugyanakkor a legnagyobb intő jel az, hogy ismeretlen oldalra akar vinni minket az, aki felkeresett, hogy ott adjuk meg a hiányzó adatainkat.  

Ilyen esetben sose adjunk meg az adatainkat. Amennyiben tényleg hiányzik valami adat, akkor a futárszolgálat hivatalos oldalán keressünk telefonszámot, és egyeztessünk velük.

Hamis banki hívás vagy SMS 

A hamis banki megkeresés már sokféleképp létezik: érkezhet az e-mailben, SMS-ben de akár hívásként is. Ezek általában szintén adatokat akarnak kinyerni az ügyféltől különböző okok miatt. Lejárt a kártya, csalás áldozatai lettünk (igen, akár ezzel is), gyanús tevékenységet észleltek, vagy valamit rosszul számoltak el, és szükségesek az adatok ahhoz, hogy haladhassanak. 

A bank sosem kér belépési kódokat az ügyfeleitől telefonon vagy emailben, ugyanis ők rendelkeznek az összes adatunkkal. Amennyiben mégis így tennének, például azzal az indokkal, hogy csalás áldozatai lettünk és meg kell változtatni a belépési adatokat, azokat cseréljük le teljesen újra, minthogy a régit megadjuk az „ügyfélszolgálatnak.” 

Sokszor ezek a csalások kiszűrhetők azáltal, hogy visszahívunk a bank hivatalos ügyfélszolgálatára – ők vissza tudják igazolni, hogy valóban a munkatársuk keresett-e meg, illetve tényleg történt-e valami, ami miatt igényelnek minket.  

Nyeremény, amihez bankkártyaadatok szükségesek az átutaláshoz 

Mi jobb a nehéz munkával megkeresett pénznél? Az ingyen pénz! Számos módon törekednek arra a csalók, hogy az emberektől pénzt csaljanak ki. A legkönnyebb módja ennek az, hogy ha a jóhiszemű ember abban a hitben van, hogy kap valamit azért cserébe, hogy megadja az adatait. 

Lehet az egy Facebookos nyereményjáték eredménye, többszáz vagy -ezer eurós pénzdíj egy olyan játékon, amire be sem neveztünk, vagy valaki csak ránk szeretné hagyni a vagyonát, akit nem is ismerünk. Az ilyen helyzetekben általában kecsegtető összegről van szó, amiért cserébe a személyes és bankkártyánk adatainkat kérik, ahová az összeget folyósíthatják. 

Mit tegyünk, ha elkérik tőlünk a bankkártyaadatainkat? 

Ahhoz, hogy egy utalás sikeres legyen, sosem szükségesek a bankkártyaadatok. Egyedül az IBAN és (esetlegesen a) SWIFT-kód szükséges hozzá, de semmiképp sem a kártyaadataink. Egyetlen alkalommal van szükség a bankkártya-adatokra, az pedig az online kártyás fizetés. Ha nem vagyunk biztosak kártyás fizetés esetén, hogy az oldal biztonságos, használjunk banki átutalást, ami bár egy nappal meghosszabbítja a feldolgozást, mégis biztonságosabb módszer, hiszen csak az IBAN-számunkat fedjük csak fel. 

Egyes bankok kínálnak egyszerhasználatos virtuális kártyát is, amit miután használtunk, „eltűnik”, így nem tudnak róla több pénzt leemelni. Éljünk bátran ezzel a lehetősséggel is. 

Kecsegtető befektetés 

Az ingyen pénznél egy fokkal kevésbé kecsegtető, de még mindig népszerű internetes csalások a befektetési lehetőségek, amik sokszoros (több száz százalékos) hozamot ígérnek. Ez lehet egy egyszerű „fogadóiroda” jellegű csalás, de akár igaznak tűnő befektetési lehetőség, ahol valóban létező cégbe „fektetünk.”  (Ezzel szemben, egy korábbi cikkünkben megismerheted milyen egy jó befektetés.) 

Az ilyen megkeresések sokszor biztatóak, sokat ígérnek, keveset kérnek, de azt újra és újra. A „befektetők” sokszor soha nem látják viszont a pénzüket. Gondoljunk csak bele, miért akarna bárki is segíteni nekünk, ha maga találta meg a pénzcsináló gépet? Ha lenne egy módszerünk, amivel megötszörözzük a pénzünket, miért akarnánk másnak eladni? Nem inkább beletolnánk az egész vagyonunkat, hogy még több pénzünk legyen? 

A helyzet még rosszabb, ha a befektetőknek a boltokban is kapható előre és egyszerhasználatos „kártyát” vagy ajándékkártyát kell „befizetniük.” Ezek sokszor nehezen visszakövethetők és nem téríthetők vissza. Valódi befektetés rendezésére ilyen módon nincs is lehetőség. A befektetési csalások közé sorolhatjuk a piramisjátékokat is. 

Mit tehetünk az internetes csalások ellen? 

Merül fel a kérdés, hogy jó-jó, ismerjük ezeket a példákat, de mit tegyünk, ha mi is találkozunk egy ilyennel? Mik az intő jelek? Mit lépjünk? 

Ha sürgetnek, fogjunk gyanút 

A csalások nagy részére két dolog jellemző: az egyik, hogy kihagyhatatlan az ajánlat, a másik pedig az, hogy nagyon rövid ideig elérhető. A sürgetés egy bevált módszer, akármiről legyen szó. Az emberek pedig nyomás alatt és időhiány következtében nagyon rossz döntéseket tudnak hozni. Így a legokosabb és legintelligensebb ember is könnyen internetes csalás áldozatává eshet. Ezért, ha sürgetnek minket, mindenképp fogjunk gyanút! 

Ami túl szép, hogy igaz legyen, az nem is igaz 

Ami túl szép, az általában nem igaz. A legtöbb gazdag ember kemény munkával vagy jókora adag szerencsével kereste meg vagyonát. Miért gondolnánk, hogy valaki akar nekünk segíteni meggazdagodni? Ha száz euróból csinál nekünk valaki több ezret, nyertünk valamit ingyen, vagy kihagyhatatlan befektetési lehetőséggel találkozunk, az általában 99%-ban átverés.   

Kételkedjünk, ahol tudunk  

Sok helyen elég a józan paraszti ész ahhoz, hogy megelőzzük a bajt. Csak pár kérdés, amivel gyakorolhatjuk a józan gondolkodást az internetes csalások ellen: 

• Miért akarna a bank tőlem bankkártya adatot kérni, amikor még a PIN-kódomat se tudják, annyira ügyelnek a biztonságra? Nem inkább új kártyát küldenének? 

• Miért kell fizetnem olyan csomag kiszállításáért, amit nem is rendeltem meg? 

• Miért kell megadnom az adataim egy ismeretlen futárszolgálatnak? Inkább feladom én a csomagot a vevőnek. 

• Miért keresne meg pont engem valaki egy hatalmas befektetési lehetőséggel? Még én is inkább a saját meggazdagodásomra használnám ki! 

Ha egyszer bedőltünk, ne hagyjuk magunkat újra csőbe húzni 

Lehet, hogy kértek ötszáz eurót tőlünk egy jó befektetésre, de még mindig nem láttunk belőle semmit. Az illetékes pedig újra és újra pénzt kér tőlünk. Ilyenkor az ember hajlamos már csak azért is folytatni a befizetéseket, mert már valamennyi összeget rááldozott. Ezért még egy százas nem fog ártani. Meg később egy kétszázas. Meg egy ötvenes. És így tovább, amíg nem rúg több ezerre a végösszeg. 

Attól, hogy valamibe pénzt, időt vagy energiát öltünk, nem kell hozzá ragaszkodnunk. A csalások esetében kiváltképp igaz.   

Legyünk türelmesek, gondolkodjunk kétszer és kételkedjünk 

Ezek azok a tanácsok, amelyeket ha megfogadunk, azzal a legtöbb pénzügyi csalást elkerülhetjük. Ha pedig tovább szeretnénk művelni magunkat a témában, a Magyar Nemzeti Bankv és Szlovák Nemzeti Bank is számos ismeretterjesztő cikket írt a témában.