Miért olcsók a hitelek gazdasági válság idején?

2017. 02. 02.
Profile picture for user zsupcsan-zoltan
Zsupcsan Zoltán
15 éve foglalkozom pénzügyekkel és ügyfelekkel. Öt éven át banki elemzőként dolgoztam Pozsonyban, de idővel rájöttem, hogy a tudásomat a bankok és pénzügyi intézmények helyett közvetlenül az ügyfelek szolgálatába szeretném állítani. Hiszek abban, hogy valódi tanácsot független szemlélettel, alapos szakmai tudással és az ügyfél érdekeit szem előtt tartva lehet adni. Tanácsadói munkám mellett a Pénzügy.SK tanácsadói csapatának szakmai felkészültségéért is felelek.
Lépjünk kapcsolatba!

Biztosan észrevettük már, hogy a bankok a megtakarításainkra néha 3%-os kamatot kínálnak, napjainkban pedig a 0,5%-os takarékszámla is jónak számít. Hasonlóképpen a lakáshiteleket is 4-5%-ért kínálták még pár éve, ma pedig a 2% is teljesen átlagos. A következőkben rámutatunk, hogy miért is változnak a banki kamatok.

Egy korábbi írásomban ITT részleteztem, mi az oka annak, hogy a bankok néha megtakarításainkra 4%-os, néha pedig csak 1%-os kamatot adnak. Rávilágítottam arra, hogy a bank is sokszor pénzt kér kölcsön az Európai Központi Banktól (EKB), amely szintén változtatja a kamatait. Nézzük meg, vajon az EKB miért teszi mindezt!

Az alábbi táblázatból látjuk, hogy az EKB 8 éve még 2,50 %-ra adott pénzt a bankoknak, ma pedig 0%-ra.

 

Image
alapkamat-1-1.png

A kérdés tehát az, miért változtatja meg az EKB az alapkamatot, miért nem ad mindig pl. 2%-os kamatra pénzt a bankoknak, hiszen, nagyon leegyszerűsítve, "úgyis csak nyomtatja a pénzt". Az alábbi ábrán szemléltetjük, hogyan hat ki az EKB alapkamata a végleges fogyasztói hitelek kamatára.

 

Image
alapkamat-bankok.png

Az ábrán láthatjuk, hogy maguk a bankok is hitelből, az EKB pénzéből, adják a kölcsönöket, amire rátesznek 2% hasznot. Tehát a fogyasztókhoz nem két vagy nulla százalékos hitel jut, hanem a négy vagy a két százalékos.

Most pedig nézzük meg, mi mindent befolyásolhat, ha az EKB csökkenti a kamatot, és hogyan tud segíteni ez a kamatcsökkentés a gazdasági válság alatt. Ennek megértéséhez elengedhetetlen az ún. monetáris politika ismerete, pontosabban ennek egyik eszköze, a kamatpolitika értelmezése.

Alapszituáció: Gazdasági válság tombol, és természetesen szeretnénk kilábalni belőle. Mik a tünetek? Mi a helyzet a munkanélküliséggel, az inflációval és a beruházásokkal?

 

Image
valsag.png

 

*A válság alatt a munkanélküliség növekszik, ezáltal az embereknek kevesebb a pénze, és a cégek sem emelhetik az áraikat. Ennek következtében csökken az infláció. Ha azonban a cégek nem növelhetik az áraikat, fejleszteni sem tudnak, ezért nincs szükségük új munkaerőre. És a kör ismétlődik.

A gazdaság beteg, mint egy emberi test. A test idővel ugyan legyőzi a betegséget, de az antibiotikum meggyorsíthatja a gyógyulást. A mi antibiotikumunk ezúttal az EKB és annak kamatcsökkentése.

Nézzük meg, mi történik a gazdasággal, ha az EKB elkezdi csökkenteni az alapkamatot! Értsd: beadjuk a gazdaságnak a gyógyszert. Milyen folyamatok indulnak be ezáltal?

Korrekció

Úgy, ahogy az átlagember is szinte "megbolondul" az alcsony hitelkamatok láttán, és hitelezésbe fog – mikor ha nem most alapon –, ugyanígy a vállalatok, gyárak is "megőrülnek". Nem titok, ha egy cég, gyár terjeszkedni akar, általában banki kölcsöhöz folyamodik. És mikor, ha nem a legalacsonyabb kamatok idején? Új gyártósort épitenek, új fejlesztésekbe kezdenek. Az alábbi ábrán láthatjuk, mik is lesznek a következmények ha a kamatok csökkennek.

 

Image
fellendules.png

A fejlesztések új munkásokat követelnek, ezáltal a munkanélküliség lassan csökken. A dolgozó emberek újra költekezni kezdenek, így növekszik a kereslet, az árusok újra árakat emelhetnek. Ezzel együtt növekedik az infláció is, erősödnek a cégek, és lassan kilábalunk a válságból. Az EKB újra emelheti az alapkamatot, hiszen a túlzott optimizmus sem jó, buborékok keletkezhetnek.

És így tovább, körbe-körbe. Nagyon leegyszerűsítve: válság idején az EKB olcsó pénzzel injekciózza be a gazdaságot, mikor azonban már túl sok van forgalomban magas kamatokkal fogja vissza. Ezt az egyensúlyt szolgáltatott fenntartani az EKB a kamatpolitikájával. Tehát semmiképp sem egy gazdag EKB tulajdonost kell elképzelni a háttérben, aki játszadozik a számokkal, és meggazdagodik az ingyen kinyomtatott pénzből.

Remélem, így sokkal többet fog mondani egy hírekben elhangzó "kamatot emel az EKB" , "a piac kamatvágásra vár" vagy "kivár a központi bank" az olvasók számára.

Haladóknak: Ha belegondolunk, a fenti összefüggések alapján az infáció mindig legalább akkora mint az EKB alapkamatja. A bankok pedig nem nagyon kínálnak magasabb kamatot ennél. Pontosan ezért, hosszútávon nem tudunk a bankokban magasabb hozamot elérni, mint az infláció. A banki takarékszámlákon NEM TUDJUK leküzdeni az inflációt, hosszútávon NE a bankban takarékoskodjunk.

Új hozzászólás

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
CAPTCHA
Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.