Amikor szóba kerül a kockázati életbiztosítás, sokan felteszik a kérdést: „Ha van biztosításom civilizációs (kritikus) betegségekre és baleseti maradandó egészségkárosodásra, akkor minek még rokkantsági biztosítás? Hiszen ha baleset ér, fizet az egyik, ha betegség, akkor a másik.”
Ez a logika első ránézésre meggyőző lehet, de valójában nagy tévedés, amely súlyos pénzügyi következményekhez vezethet. Nézzük meg részletesen, miért!
Civilizációs betegségek vs. rokkantsági biztosítás
A két biztosítás közötti alapvető különbség a kiváltó ok és a kifizetés időpontja.
- Civilizációs betegségek biztosítása akkor fizet, amikor egy orvos diagnosztizál egy adott betegséget (pl. rák, szívinfarktus, stroke). A pénz gyorsan érkezik, és azonnal felhasználható a kezelésre, gyógyszerekre, kieső jövedelem pótlására.
- Rokkantsági biztosítás ezzel szemben akkor lép életbe, ha a betegség vagy baleset következtében az állami szakorvos hivatalosan megállapítja a munkaképesség-csökkenést (pl. 70% feletti). Ez a folyamat akár 12–18 hónapot is igénybe vehet.
Egyszerűbben fogalmazva:
- a diagnózis az ok,
- a rokkantság pedig a következmény.
És a kettő között nem mindig van teljes átfedés.
Miért nem elég csak a civilizációs betegségekre biztosítani?
A szlovák társadalombiztosítási adatok (2018) alapján közel 17 000 ember vált rokkanttá egyetlen év alatt, és ehhez közel 600 féle diagnózis vezetett.
Ha a leggyakoribb eseteket nézzük:
- 30 betegség felel a rokkantsági esetek több mint 55%-áért.
- A rák, infarktus, stroke és szklerózis multiplex valóban a legtöbbször említett okok, és ezeket minden biztosító lefedi.
- De számos gyakori rokkantsági ok – például mozgásszervi és pszichés betegségek – nem szerepel a civilizációs betegségek listáján.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki például gerincprobléma vagy súlyos depresszió miatt válik rokkanttá, gyakran nem kap kifizetést a civilizációs betegség biztosításából. Ilyenkor kizárólag a rokkantsági biztosítás nyújt védelmet.
- A civilizációs betegségek biztosítása gyors segítséget ad, amikor a legnagyobb szükség van rá – a diagnózis pillanatában.
- A rokkantsági biztosítás viszont hosszú távú pénzügyi biztonságot ad, hiszen pótolja a kieső jövedelmet, ha már nem tudunk dolgozni.
A kettő nem helyettesíti egymást, hanem kiegészíti. Ha csak az egyiket választjuk, könnyen előfordulhat, hogy éppen akkor maradunk védelem nélkül, amikor a legnagyobb a baj.
Képzeljük el, hogy egy 40 éves családapa súlyos gerincbetegség miatt elveszíti munkaképessége 60%-át.
- Civilizációs betegség biztosítása van, de az nem tartalmazza ezt a diagnózist → nincs kifizetés.
- Rokkantsági biztosítás nélkül csak a csekély állami rokkantsági nyugdíjra számíthat → a család anyagilag veszélybe kerül.
Ha viszont van jól beállított rokkantsági biztosítása, akkor akár több százezer eurónyi egyszeri kifizetés vagy havi járadék segítheti őt és családját a megélhetésben.
Csápai Ádám, Bartalos Réka