A kockázati életbiztosítás egyik legtöbbet vitatott eleme a munkahelyi keresőképtelenség biztosítása (PN-biztosítás). Sokan felteszik a kérdést: megéri-e erre költeni, vagy jobb inkább a biztosítási keretet más, fontosabb kockázatokra fordítani? Nézzük meg részletesen, hogy mikor lehet indokolt, és mikor inkább elhagyható.
A PN-biztosítás helye a kockázati életbiztosításban
A biztosítás célja, hogy kiegészítse vagy pótolja a kieső jövedelmetbetegség vagy baleset miatti hosszabb keresőképtelenség esetén.A gond ott kezdődik, hogy a legtöbb embernek korlátozott a költségvetése biztosításra, így rangsorolni kell a kockázatokat.
A szakértői álláspont szerint először a „nagy kockázatokat” kell lefedni (halál, rokkantság, súlyos betegségek, baleseti maradandó egészségkárosodás). Ha ezek biztosítva vannak, és marad keret, akkor jöhet szóba a PN-biztosítás.
Másképp fogalmazva: a PN-biztosítás „másodlagos védelem”, amely jó kiegészítő lehet, de önmagában nem pótolja a nagyobb kockázatok fedezetét.
Amikor valaki táppénzre megy, a Szociális Biztosító által folyósított ellátás csak a jövedelem egy részét pótolja.A jelenlegi rendszer szerint a táppénz a bruttó bér kb. 55%-a, de maximum 1603.20 EUR (31 napos hónappal számolva).
Érdekesség: a kutatások szerint a biztosított személyek átlagosan kétszer hosszabb ideig maradnak táppénzen, mint a nem biztosítottak. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy betegebbek, inkább azt, hogy anyagilag megengedhetik maguknak a hosszabb lábadozást.
Kinek érdemes PN-biztosítást kötni?
- Nem feltétlen szükséges, ha:
- rendelkezel elegendő (értsd: legalább 3-6 havi) pénzügyi tartalékkal, amelyből ki tudod pótolni a jövedelemkiesést,
- vagy a táppénz önmagában fedezi a szükséges havi kiadásaidat.
- Erősen ajánlott, ha:
- magas a jövedelmed, és a táppénz csak töredékét fedezi,
- nincs megfelelő vésztartalékod,
- vagy a háztartás kiadásai szorosan igazodnak a bevételedhez (pl. magas hiteltörlesztés, fix havi költségek).
Mire figyelj szerződéskötéskor?
A PN-biztosítás több technikai paraméterben eltérhet:
- Karenzidő – mennyi idő után kezd fizetni a biztosító (pl. 15, 29 vagy akár 60 nap). Minél rövidebb, annál drágább.
- Kifizetés módja – egyes biztosítók visszamenőleg is fizetik a teljes időszakot, mások csak a karenzidőt követően.
- Kizárások és korlátozások – bizonyos betegségekre vagy rövidebb betegállományokra nem jár térítés.
A munkahelyi keresőképtelenség biztosítás nem a legfontosabb része az életbiztosításnak, de bizonyos helyzetekben nagyon hasznos lehet.
- Ha stabil pénzügyi tartalékod van, inkább a „nagy kockázatokra” koncentrálj.
- Ha viszont nincs tartalékod, vagy a táppénz messze nem fedezi a kiadásaidat, a PN-biztosítás pénzügyi biztonságot adhat egy kritikus időszakban.
Csápai Ádám, Bartalos Réka