Ki ne gondolkodott volna már azon, hogy vajon miért gazdagok a gazdagok? És miért szegények a szegények? Pontosan ezt próbálja nekünk elmagyarázni Robert T. Kiyosaki a Gazdag papa, szegény papa című bestsellere.
Mit olvassunk, ha milliomosok szeretnénk lenni?
Robert T. Kiyosaki: Gazdag papa, szegény papa
Ki ne gondolkodott volna már azon, hogy vajon miért gazdagok a gazdagok? És miért szegények a szegények? Pontosan ezt próbálja nekünk elmagyarázni Robert T. Kiyosaki a Gazdag papa szegény papa című bestsellere.
A szerzőről érdemes megemlíteni, hogy a pénzügyi tudatosság, a pénzügyi műveltség pápája, akinek a könyvei mind-mind érdekes gondolatokkal szolgálnak azoknak, akik elhatározták, változtatni szeretnének a mindennapi mókuskeréken.
A Gazdag papa, szegény papa pont ilyen alapmű. Kiyosaki életét meghatározó két legfontosabb személyről szól: két személyt is „apának” hív a műben. Az első az ő biológiai édesapja, aki egy művelt, doktori diplomával rendelkező személy. Jó fizetésű munkahelye ellenére mégis mindig pénzügyi gondokkal küzd. A másik a „gazdag papa”, barátjának édesapja. A gazdag papa csak nyolc általánossal rendelkezik, s mégis Hawaii egyik leggazdagabb embere. A két papa gondolkodása teljesen különbözik, mindezt jól mutatja az is, hogy az életük is merőben másként alakult.
Ez a könyv a sikeres élet három alapszabályát magyarázza el nekünk, melyeknek megértése előtt pár dolgot is tisztáz. Sokan ismerjük a különbséget a bevétel és a kiadás között, viszont sokaknak nem világos, mit jelentenek az aktívumok (vagyon) és a passzívumok (kötelezettségek).
Nagyon röviden az aktívumok nekünk dolgoznak: pénzt tesznek a zsebünkbe. Nekünk csak hátra kell dőlni és gazdagodni. A legegyszerűbb példa erre talán egy tulajdonunkban lévő bérbe adott lakás. A passzívumok ellenben mindig pénzt vesznek ki a zsebünkből. Erre talán a legtalálóbb példa egy óriási ház, amire csak fizetjük a jelzálogkölcsönt és a sok adót havonta, sőt az autó is, amely naponta veszít az értékéből.
Ez a négy fogalom (bevétel, kiadás, passzívum, aktívum) tisztázása után már könnyebb Kyosaki három alapszabályának megértése is. Ezt a könyv nagyon találóan és egyszerűen magyarázza el. Az első azzal foglalkozik, hogy milyen képesítést szerezzünk, milyen oktatásban vegyünk részt? Tényleg a legjobb iskolák jelentik a kulcsot a jó munkahelyhez és a sikerhez? Kyosaki szegény papája állandóan képezte magát, de soha nem tanult a pénzről és a pénzügyekről. Intelligens ember volt ugyan, de a pénzügyeket soha nem tanulta meg kellőképpen kezelni. Ellenben a gazdag papa, akinek csak nyolc általános osztálya volt, azt vallotta, hogy a kulcs a tapasztalatszerzés, a sikerhez pedig a saját üzlet, a saját vállalkozás vezet el. Esetleg hogy vásárolhassunk egy vállalkozást, ahol majd más embereknek biztosítunk munkát. Figyeljük meg, óriási különbség a két felfogás között!
A gazdag papa állandóan újabb és újabb ismeretekre tett szert a könyvelés, a befektetések, a törvények terén, hogy a lehető legjobb módon tudjon minden eszközt kihasználni arra, hogy gyarapíthassa a vagyonát. Ezért is nagyon fontos, hogy a megszokott iskolarendszer és oktatás mellett tovább képezzük magunkat a pénzügyek terén, állítja Kyosaki a könyvében.
A második fontos lecke témája: hol helyezkedjünk el az iskola után? A szegény papa azt tanácsolta fiának, dolgozzon a pénzért élete végéig. Például a munkaadónak, aki alkalmazza, az államnak, aki az adók segítségével gyűjti be a hasznát, a bankoknak, akik a kamatokkal tartanak sakkban minket. A szegény papa életstílusa szerint mindig ki vagyunk szolgáltatva valakiknek, és csak csodálkozhatunk, hogy miért is nem vagyunk gazdagok? A gazdag papa filozófiája azt mondja, ne dolgozz pénzért, hagyd, hogy a pénz dolgozzon rád! Azt tanítja, hogy gyarapítsuk az aktívumokat, amely aztán pénzt generál számunkra.
A könyv harmadik megjegyzendő bölcsessége, a megkeresett pénz okos elköltéséről, befektetéséről szól. Ki ne látott volna olyan embereket (ha máshol nem, hát a TV-ben, a bulvárújságokban), akik a hirtelen nagy vagyonhoz jutottak, ám rövid időn belül minden kifolyt a kezükből? Hogy miért is van ez így? Kyosaki rámutat, hogy akik szegények, és bevételhez jutnak, azonnal kiadásokba sodorják magukat. Nem fektetnek semmi pénzt az aktívumokba. Ellenben a gazdag emberek amint bevételhez jutnak, egy részét azonnal aktívumokba fektetik - lényegében azonnal elkezd dolgozni a pénzük.
Kifejezetten ajánljuk mindazoknak, akik más rálátást kívánnak szerezni a pénzre, és nem csak mint fizetőeszköz tekinteni rá. Nagyon baráti módon egyszerű példákkal magyaráz a szerző. Fiataloknak, akik vállalkozni szeretnének, elérni a pénzügyi függetlenséget, kiváló első könyv a témában.
Sikerült olyanról írnunk, amiről nem tudtál? Találkoztál olyasmivel, ami cikkünkbe nem fért bele, és megosztanád tapasztalatodat a témában? Várjuk kommentben, emailben vagy Facebook oldalunkon, esetleg privát üzenetben!