Mikor valaki befektetést akar eladni nekünk, szinte mindig a lehető legnagyobb, a válóságtól szinte teljesen elrugaszkodott hozamokat mutatja. De vajon mennyi is egy reálisan várható hozam?
Jordá et al. (2019)[1] harvardi tanulmányukban 1870-2015 között vizsgálják a befektetések megtérülését. A mai napig ez a témával foglalkozó legátfogóbb tanulmány. A 150 évnyi vizsgált időszakban benne vannak az emberiség modern történelmének legnagyobb katasztrófái (2 világháború, spanyolnátha járvány stb.), de gazdasági szempontból az egyik legbékésebb és legprosperálóbb időszak is (főleg a második világháború után). A szerzők arra jutnak, hogy a kollektív befektetések[2] történelmi hozama 8,55% volt évente. A múltbeli hozamok ugyan nem garantálják a jövendőbeli hozamot, de nagyon jól lehet belőlük következtetni a hosszú távú várható hozamra, ezért megfelelően lehet ezek alapján hozamelvárásokat felállítani.[3]
A szakmában gyakran szokták még referenciaként használni az MSCI World Indexet, ami a globális fejlett piacokat követi le, és a 70-es évek végén történő összeállítása óta 9,7%-os éves hozamot generált. Tekintve, hogy a fenti tanulmány többé-kevésbé lefedi az MSCI World Indexet és sokkal hosszabb idősorral dolgozik, véleményem szerint bölcsebb a 8,55%-os hozamot referenciának venni. Amennyiben a 9,7% realizálódik, legfeljebb kellemesen meglepődünk.
Hogy tudnak akkor egyes tanácsadók mégis 11-15%-os hozamokat mutatni?
Sajnos egyszerűen. Fognak egy relatíve rövid időszakot (mondjuk 3-5-10 évet), kiválasztják, ami ebben az időszakban a legjobban ment (mondjuk az utóbbi 10-12 évben az amerikai piac, azon belül is a tech cégek), és ez alapján hasonló elvárásokat fogalmaznak meg a jövőbeli hozamokkal szemben is. Arra már sajnos kevesebben emlékeznek, hogy az amerikai piac 2000-2011 között semmilyen hozamot nem termelt, és hogy a tech cégek részvényeinek értékei 2000-2002 között olyan mértékben leestek, hogy a befektetők 14-15 év után voltak újra nullán (legalábbis a szerencsésebbek)[4].
Ezért fontos a diverzifikáció, ami lényegében azt jelenti, hogy megvesszük az egész világpiac legjobb cégeinek részvényeit. Ettől a stratégiától a fenti tanulmány alapján várhatunk 8,55%-ot évente. Ha a tanácsadód legközelebb 12+%-os hozamokat mutat, kérdezd meg, hány évnyi adatot használt a számításhoz.
"Nekünk ügyesebb menedzserünk/elemzőnk van, ő ennél sokkal többet csinál." – állítják gyakran. A kutatások azonban mást mondanak. A legtöbb kutatás szerint a menedzserek 90+%-
a alulmarad a passzív kollektív befektetésekkel szemben (City University of London)[1] és mások is hasonló következtetésre jutnak (Glode (2009)[2], Bessembinder et al. (2022)[3]).
Adja magát a kérdés kedves olvasó, hogy Te feltennéd minden pénzed egy olyan fogadásra, ahol 90-95%-os eséllyel veszteséggel szállsz ki a benchmarkhoz képest? Mert ha ilyen "ügyes menedzserre" bízod a pénzed, akkor pont ezt teszed.
Konklúzió: a passzív kollektív befektetések hozama 8% körül mozog. Ne hagyjuk magunkat becsapni szép grafikonok, hangzatos szólamok és milliárdos marketingköltségvetések által. Támaszkodjunk a legfrissebb tudományos ismeretekre, és akkor realisztikus pénzügyi terveket állíthatunk össze.
[1] https://economics.harvard.edu/files/economics/files/ms28533.pdf
[2] Ha valaki tanácsadó, bank, vagy hasonló intézmény segítségével fektet be, szinte biztos, hogy a kollektív befektetések valamilyen formáját használja (pl. befektetési alap, ETF).
[3] Természetesen a várható hozamot kismilló más módszerrel is ki lehet számolni, de ez egyrészt a lenti példánk szempontjából irreleváns, másrészt a különbségek tizedszázalékokban mérhetők.
[4] https://en.wikipedia.org/wiki/Dot-com_bubble
[5] https://www.bayes.city.ac.uk/__data/assets/pdf_file/0007/226285/Mutual-fund-performance-press-release-final.pdf
[6] https://finance.wharton.upenn.edu/~vglode/WMFU.pdf
[7] https://www.acem.sjtu.edu.cn/sffs/2022s/file/Keynote2_Hendrik%20Bessembinder.pdf