Az elmúlt 10 évben szinte nem is tudtunk a létezéséről, mert nem volt érzékelhető. De az utóbbi 2 évben szinte nincs nap, hogy ne szerepelne a hírekben, mert az élet minden területén érezzük a drágulást.
Mi az infláció?
Az infláció az általános árszint emelkedését, ezzel együtt pedig a pénzromlást is jelenti. Egy egyszerű példával élve, ha a kenyér tavaly 1 euróba került, és ma 1 euró 10 centbe kerül, akkor inflációs hatással találkozhatunk.
Miért pénzromlás az infláció?
Az infláció a másik oldalról nézve azt jelenti, hogy a pénzünk vásárlóereje lecsökkent. Ha az árak emelkednek, akkor kevesebb terméket vagy szolgáltatást tudunk vásárolni ugyanannyi pénzből. Ennek a hatását sokszor csak több év elteltével érezzük igazán. Míg 10 évvel ezelőtt 100 euróból szinte egy havi bevásárlást el tudtunk végezni, mára ugyanez az összeg, csak egy-két hétre elég. Az alábbi képen 100 euró értékének romlását szemléltetjük 2009-től.
| Év | Pénz értéktelenedése | Infláció |
|---|---|---|
| 2009 | 100 € | |
| 2010 | 99,3 € | 0,71% |
| 2011 | 95,3 € | 4,08% |
| 2012 | 91,7 € | 3,74% |
| 2013 | 90,4 € | 1,47% |
| 2014 | 90,5 € | -0,09% |
| 2015 | 90,8 € | -0,34% |
| 2016 | 91,3 € | -0,48% |
| 2017 | 90,0 € | 1,39% |
| 2018 | 87,7 € |
2,54% |
| 2019 | 85,3 € | 2,78% |
| 2020 | 83,6 € | 1,95% |
| 2021 | 81,0 € | 3,12% |
| 2022 | 70,8 € | 12,74% |
| 2023 | 62,2 € | 12,08% |
Mi az a defláció?
A defláció az infláció ellentéte, amikor az árszint általánosan csökken egy gazdaságban. Első hallásra ez jó dolognak is tűnhet, mivel azt jelenti, hogy a termékek és szolgáltatások ára évről évre csökken – hurrá.
Miért nem jó a defláció a gazdaságnak?
Ha jobban belegondolunk, a defláció kártékony a gazdaság számára, ugyanis ha tudjuk, hogy pl. egy vásárolni kívánt autó, kirándulás, számítógép jövőre olcsóbb lesz mint most, akkor elhalasztanánk a vásárlást későbbre, akár éveket is várnánk a vásárlással, tehát nem pörögne a gazdaság - és ennek súlyos következményei lennének (üzletek zárnának be, munkahelyek szűnnének meg, az állam nem jut elegendő adóbevételhez, és belekerülnénk egy komoly gazdasági válságba, ahol hiába olcsó minden, de nem lesz munkánk, így nem lesz miből megvennünk). Éppen ezért egy 2-3%-nak megfelelő infláció egészséges és szükséges a gazdaság számára.
Az infláció okai
Az inflációt több dolog is befolyásolhatja. Általában felborul a kereslet és a kínálat egyensúlya, gyakori, hogy az előállítási költségek drágulása vezet a termékek árának drágulásához. Nézzük meg részletesebben ezeket az okokat.
Kereslet és kínálat felborulása:
Amikor a termékek és szolgáltatások iránti kereslet meghaladja a kínálatot, az árak emelkedhetnek, ami inflációt okoz. Ha például az időjárás miatt kevesebb lett az éves búzatermés, a kereslet, az éhes szájak száma nem csökken – így a búza ára megugrik (drágább lesz mint tavaly). Működik ez persze fordítva is. Ha bőséges a termés, és annyi van, hogy nincs kinek eladni, akkor az ár csökken. Szolgáltatásoknál, ha kevés a jó autószerelő, de sokan szeretnének autót javítani, akkor az autószerelő feljebb viszi az árait.
Költségek által keletkező infláció:
Ha egy vállalat költségei, például a nyersanyagok vagy a munkaerő költségei emelkednek, ezeket a költségeket gyakran továbbítják a fogyasztóknak az áremelkedések formájában. Ha egy pék számára drágább a sütés a drága energiaárak, drágább liszt, emelkedő munkabérek, adókörnyezet miatt, akkor ez a terméke árában (esetünkben a kenyér) árában is megmutatkozik, ezért is emeli az árát évről évre – különben becsődölne.
Mitől függ az infláció mértéke
Ahhoz, hogy ezt megértsük, először meg kell értenünk, mi az a fogyasztói kosár. Megmutatjuk, hogyan számolják ki ennek segítségével az infláció változását.
Mi a fogyasztói kosár?
Az inflációt az elemzők egy képzeletbeli – szimulált vásárlói kosár alapján mérik, ezt nevezzük fogyasztói kosárnak. Megvizsgálják, hogy mennyibe kerül egy tank benzin, a vaj, a kenyér, a liszt (és egyéb alapélelmiszerek), egy átlagos lakás albérlete, a fodrász és az autómosó (és egyéb szolgáltatások), könyvek, színház-mozijegy és sok más dolog ára. Majd ugyanezt a vásárlást elvégzik a következő időszakban is, ugyanezekkel a tételekkel. Ez alapján állapítják meg az átlagos inflációt, megnézik összességében mennyivel drágultak a kosárban található áruk, szolgáltatások.
Miért különbözik az infláció minden országban?
A fogyasztói kosár összeállítása: az infláció mértékét a fogyasztói kosárban lévő termékek és szolgáltatások árváltozásai alapján számolják. Hiába fizetünk euróval Szlovákiában és Spanyolországban is, az infláció ettől még eltérő lesz. Ahogy említettük, az energiaárak növekedése is hatással van az inflációra. Ha Szlovákiában az energiaárakra a behozott olaj és gáz árának emelkedése van hatással – így a termékek is drágulnak, addig pl. Spanyolországban, ahol az energiatermelés nagy része napenergia, ott kevésbé drágulnak emiatt a tényező miatt az árak. Szlovákiában lehet az autó ára megdrágul a tavalyihoz képest, mert importálni kell az autót, addig pl. aki otthon gyártja (Németország) ott a kocsi ára kevésbé drágul majd.
Infláció egyéni szinten - személyes infláció
Az infláció azonban nem egy egységes érték mindenki számára. Ha belegondolunk, mindannyiunk számára létezik egy személyre szabott infláció. Ugyanis, ha nincs autónk, vagy nem járunk fodrászhoz, esetleg moziba, étterembe, akkor más lesz számunkra a drágulás mértéke, mint pl. a szomszédunknak, aki autózik, moziba és étterembe jár minden héten. Ezért van, hogy valaki nagyon megérzi az inflációs változásokat, míg mások kevésbé, vagy alig regisztrálnak változást, pénzromlást.
Mennyi az egészséges infláció?
Csakis abból az adatból indulhatunk ki, amit a központi bankok is megszabnak ideális szintnek, ez pedig a 2-3% közötti infláció. Tíz százalékpontig egyébként még mérsékelt inflációról beszélünk. Mikor az árak nagyon gyorsan nőnek, évente 10-100%-ot tesznek ki. Ez gazdasági instabilitáshoz és a pénz értékének gyors elvesztéséhez vezethet.
Hiperinfláció
A hiperinfláció extrém mértékű inflációt jelent, amely hónapról hónapra vagy évről évre drasztikus áremelkedéseket okoz. Itt konkrétan éves szinten 1000% vagy nagyobb áremelkedésről, pénzromlásról beszélünk. Megtörténtek ilyen esetek egyebek között ezekben az országokban:
- 1945 – Magyarország: az árak 15 óránként duplázódtak (hihetetlen 41.000 billió % infláció)
- 2008 – Zimbabwe: 165.000%, az árak havonta 3-szorozódtak
- 2019 – Venezuela: 10 millió %
Ezek a számok annyira szélsőségesek, hogy a pénz nem látja el általunk ismert szerepét. Ilyenkor általában ideiglenesen valamilyen más valuta (pl. dollár), esetleg arany veszi át a pénz szerepét a régióban.
Hogyan védhető ki az infláció?
Talán a legfontosabb tudnivaló ebben a témában az, hogy az infláció kifejezetten a készpénzre hat. Tehát, ha a bankszámlán, vagy a párna alatt tartjuk a pénzünket, esetleg elásva valahol, akkor ha 10-20, esetleg több év múlva elővennénk ezt a pénzt, akkor lehet már fabatkát sem érne (de bizonysosan csak az eredeti érték töredékét).
Az egyetlen védekezés tehát az infláció ellen a befektetés.
Gondoljuk csak bele, és vegyük példának a következőket: Tamás 10.000 eurót elásott 20 évvel ezelőtt a kertjében. Ádám lakást vásárolt Dunaszerdahelyen. Anna aranyat vásárolt belőle Kassán. Gréta részvénybe fektette Komáromban. 20 év elteltével mi történt?
Tamás kiásta a pénzt, ami még mindig 10.000 euró (de már csak 3.000 eurót ér).
Ádám lakása 10.000 euró helyett ma 45.000 eurót ér. Anna aranya 20 év után 30.000 eurót ér. Gréta részvényei pedig 70.000 eurót érnek mára. Tehát Tamással ellentétben, mindenki aki befektette valamibe az jól járt, míg Tamás kifejezetten rosszul.
Az egyetlen védekezés tehát, ha a pénzt mihamarabb olyan eszközzé váltjuk, ami nem értéktelenedik, legyen ez ingatlan, részvény, nemesfém vagy más egyéb. A befektetéskalkulátorainkkal ki tudod számolni, hogy az évek során mennyit segít, ha kamatozik a pénzed.
Megoldás az infláció ellen: a megfelelő pénzügyi stratégia
Az infláció elleni védekezés egyik módja a megfelelő pénzügyi stratégia kiválasztása, amely figyelembe veszi a várható inflációs rátákat.
Az inflációt nem győzheted le minden évben
Hosszú távon az ingatlan, arany, részvénybefektetések elmondható, hogy biztosan infláció feletti hozamot biztosítanak számodra. Készülj fel rá azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy minden évben mindig sikerül infláció feletti hozamokat generálnod. Olyan ez, mint egy focimeccs. Képzeld el, hogy a DAC (Dunaszerdahely) játszik a Real Madrid (Madrid) ellen 10 meccset a jövőben. Elmondható, hogy nagy valószínűséggel többször a Real Madrid csapata fog győzni, de biztosan lesz olyan meccs, amikor a DAC kerekedik felül egy erősebb riválissal szemben. Ilyen ez a befektetések világában is. Ne várd el, hogy minden évben inflációt meghaladó hozamod lesz, a lényeg az, hogy döntő többségben a befektetésed hozama legyen jobb hosszú távon.
Miért kell diverzifikálni a befektetést?
A befektetési portfólió diverzifikálása, azaz különböző eszközosztályokba történő befektetés segíthet csökkenteni a kockázatot és védekezni az infláció ellen.
Nem szabály, de elmondható, hogy amikor a részvények szárnyalnak, olyankor a kötvények gyengébb évet zárnak. Máskor az ingatlanok hajráznak egy nagyot, és a részvények kevésbé, és így tovább. Ezért, főleg kezdő befektetőként fontos, hogy a portfóliód tartalmazzon több szektornál is befektetéseket. Sokan csak a száraz számokat lesik, de sokkal fontosabb a pszichológia, hogy hosszú távon kitarts a piacon. Mindig felfrissítő látni, ha a negatív években egy-egy szektor profittal zár, ha a többi veszteséges is – ez segít átvészelni a nehezebb éveket.
Ha még csak kezdőnek érzed magad a befektetések világában, ajánljuk megnézni a Biztonságos Portfóliónkat.
Hosszútávú befektetések
A hosszútávú befektetések, mint például az ingatlanok vagy a részvények, gyakran nyújtanak védelmet az infláció ellen, mivel hajlamosak növekedni az idővel. Ha belegondolunk, ezek a befektetések szinte törvényszerűen magukban foglalják az infláció mértékét. Ha az infláció 10%, akkor valószínű, hogy a munkabér, az építkezési anyag és a bérleti díjak is növekednek 10%-kal, ami azt eredményezi, hogy az ingatlan értéke is (építkezési anyag, rentabilitás) növekszik legalább 10%-kal. Természetesen ezek a hatások hosszú távon épülnek bele az árakba.
Ha magasabb hozamokat szeretnél, akkor érdemes az ETF és részvénybefektetés felé nézelődni.
Bevételeink növelése
Az infláció elleni védekezés másik módja a bevétel növelése, például új készségek elsajátításával vagy másodállás keresésével. Ez a tanács megkerülhetetlen. Próbálhatjuk csűrni-csavarni, de ha alacsony a bevételeink, sokkal jobban ki vagyunk téve az infláció veszélyes hatásának. Gondoljunk csak bele, egy kis matekkal:
Ha 1000 eurót keresek, és 900 euró a kiadásom, akkor egy 10% infláció esetén 990 euróra növekednek a kiadásaim, ami a bevételem 99%-át jelenti.
Ha azonban 1500 eurót keresek és 900 euró a kiadásom, akkor ugyanez a 10% infláció, igaz szintén 990-re növeli a kiadásaimat, azonban a bevételemhez képest csak 66%-ot vesz el a bevételemből. Itt a magas bevételeknél sokkal fontosabb, hogy a kiadásaim bőven a bevételeim szintje alatt tudjam tartani.
Összegzés
Az infláció elkerülhetetlen jelenség a modern gazdaságokban, de megfelelő ismeretekkel és stratégiával minimalizálhatjuk annak hatásait. A diverzifikált befektetés, a hosszútávú befektetési stratégiák és a folyamatos képzés mind segíthetnek abban, hogy megvédjük magunkat az infláció káros hatásaitól.