Fizess a saját pénzedért! - küszöbön a negatív kamatok világa

abc

A pénzügyi ismereteim megszerzése a matematika órákon kezdődőtt az alapsuliban, valahol ötödik osztály környékén, mikor belekóstoltunk a kamatszámításba. A képlet egyszerűnek tűnt. Ha beteszem a pénzem a bankba, a bank használja. Ezért pedig kamatot fizet nekem. Viszont ha én kérek kölcsön, én használom a bank pénzét, akkor én fizetem a használati díjat, vagyis a kamatot. Az elmúlt évtizedekben ez így igaz is volt, most viszont a világ kezd a feje tetejére állni. Kölcsönöket kapok a banktól teljesen ingyen, míg ha a saját pénzem akarom betenni, lassan én fizetek érte. Hogy is van ez akkor?

Fizess a saját pénzedért! - küszöbön a negatív kamatok világa

Aki a pénzügyeket figyelemmel követi, feljegyezhette, hogy az Európai Központi Bank még legalább 2020 közepéig 0 százalékon tartja a banki alapkamatot. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok kockázat nélkül ingyen juthatnak a pénzhez, így ők is nagyon olcsón tudják a lakáshiteleket, hiteleket kínálni. Az érem másik oldala viszont, hogy így semmi szükségük a lakossági betétekre, sőt csak nyűg nekik, hiszen az emberek állandóan kiveszik, beteszik, a bankoknak kezelnie kell a banki műveleteket, sőt, még kamatot is kellene rájuk adni. MIndezt azért, amit máshol megkapnak ingyen.

Valami bűzlik Dániában…

Dánia volt az első európai ország, ahol a második legnagyobb bank, a Jyske Bank vezetője október elején bejelentette, hogy aki náluk szeretné tartani a pénzét, annak bizony fizetnie kell decembertől. Pláne, hogy ott már a kölcsön kamatok is negatívak egy ideje. Dániában 10 éves lakáshitelre az egyik bank 0,5 százalékos negatív kamatot ad (!!!) – kvázi fizetnek azért, ha náluk veszel fel kölcsönt, és használod az ő pénzük, míg egy másik ottani bank 30 évre ad kölcsön 0,5 százalékos kamat mellett. Ilyen feltételek mellett nem csoda, hogy minél több pénzt próbálnak besajtolni az ügyfelektől.

A Danmarks Nationalbank (vagyis a nemzeti bank ottani megfelelője) már ráadásul 2012 óta tartja az alapkamatot negatív tartományokban. Az ottani bankok fizetnek a dán központi bankban tartott pénzükért is, így a nyereségeik egyre csökkentek az utóbbi években.

Az első körben csak azokat érintette a változás, akiknek több mint egymillió eurónak megfelelő dán koronájuk volt. Ám decemberől lejjebb viszik a limitet, most már a 100 ezer euró feletti betéteseknek is fizetniük kell egy bizonyos formájú “adót”, ami 0,75 százalék. Százezer euró megtakarítás a folyószámlán nekünk még mindig elég magas összegnek tűnhet, ám egy átlagos dán 3500 euró körüli összeget visz haza havonta nettó, így jóval többen is tudnak magasabb összegeket megspórolni. A statisztikai hivatal szerint 2017-ben több mint 163 ezer dániai lakosnak volt 100 ezer eurója megspórolva folyoszámlán.

Kik számolnak fel még negatív kamatot Európában?

A leggazdagabbakra vonatkozó negatív adó egyáltalán nem újdonság. A svájci Credit Suisse Group AG egymillió euró felett 0,4 százalékot számláz a klienseinek, a szintén svájci USB 0,6 százalékot 500 ezer euró betét felett. A dán Sydbank is egymillió euró felett behajtja a 0,6 százalékot, illetve Németországban a legnagyobb takarékpénztár, a Hamburger Sparkasse félmillió euró felett a magánszemélyektől és 250 ezer euró felett a véges kliensektől kér bizonyos “illetéket a megőrzésért”. Viszont amit a Jyske Bank tervez jóval szélesebb réteget érint, illetve eddig ez a legmagasabb illeték: 0,75 százalékot fog fizetni december 1-től minden 100 ezer eurónál több pénzt a számláján tartó ügyfél.

Ami minket érint

Minden közgazdász most Dániára veti a szemét egyértelműen. Senki nem tudja, hogy ez a kísérlet hogyan sül el. Fogják-e követni más bankok is a Jyske Bank példáját? Eljönnek onnan a kliensek? Ellenben, ha működni fog a dolog, nem kizárt, hogy hozzánk is begyűrűzik.  Ilyenkor mit lehet tenni? Egy lehetőség, hogy hazavisszük és a párnába varrjuk a megtakarításaink. Én inkább egy másikat javasolnék. Aki olvasta pár héttel ezelőtt a cikkem, az emlékezhet rá, hogy sosem javasoltam az egyszerű folyószámlán tartani sok pénzt. Sokkal optimálisabb befektetni. Kis összegek esetén kevésbé kockázatos tőkealapokba, ám ha megvan a kellő befektetési tapasztalat, illetve ha már van egy bizonyos tartalékunk, kacsingathatunk az indexkövető alapok felé is akár. Fontos a diszciplína, és hogy ne essünk pánikba minden egyes piaci ingadozás láttán.

Tehát érdekes gazdasági kísérletnek nézünk elébe, én is kíváncsi vagyok mi sül ki ebből.


Ezt feltétlenül olvasd el!

Lakáshitel: fizessem le gyorsabban a hitelem? Lakáshitel: fizessem le gyorsabban a hitelem?

Ezek még érdekelhetik

  • Alapfogalmak: Mik azok a kötvények II.

  • Mit tegyünk, ha magas hozamot szeretnénk? II. rész

  • Ne tegyük az összes tojásunkat egy kosárba: avagy magas hozam és alacsony kockázat

  • Alapfogalmak: Pénzügyi terv

  • Fektessünk aranyba! Vagy mégsem?

  • Lakástakarék megtakarítás céljából. Megéri még 2017-ben is?